Elterjedés, termesztés, előállítás A tömjén illóolajat a balzsamfafélék vagy
tömjénfélék családjába (Burseraceae) tartozó, Szomáliában, Egyiptomban, Núbiában
és Dél-Arábiában, rendszerint száraz fennsíkokon élő tömjénbalzsamfából
(Boswellia sacra, syn.: B. carterii) nyerik ki, mégpedig úgy, hogy a fatörzs
kérgét bemetszik és az abból kifolyó, tejszerű gumigyantát (oleoresina)
vízgőzzel ledesztillálják. A tömjénnek vagy olibanumnak nevezett gumigyanta
ősidők óta ismert terméke a kereskedelemnek, amit az egyiptomiak és a föníciaiak
már Kr. e. 1700-ban vallási szertartásaikon füstölőszernek használtak. A
tömjénes füstölés szokását később a római- és görögkatolikus egyházak is
átvették. Összetétel, minőség Az illóolaj hozama 3-8%-os. A tömjénbalzsamfa
mellett más tömjénfajok (számuk kb. 25) kérgének gyantájából is nyernek ki
olajat, de ennek a legkeresettebb az olaj. A tömjén gumigyantája 60-70%-nyi
gyantaszerű anyagot, 27-35% gumit és 3-8% illóolajat tartalmaz. A halványsárga
vagy zöldes színű illóolaj meleg, édeskés és friss érzetet keltő. Fontosabb
alkotórészeiként az alfa-pinén, az alfa-tujén, a limonén, a szabinén, valamint
mono- és szeszkviterpén vegyületek említhetők meg. Felhasználás A tömjén
illóolaja nyugtató, antimikrobiális, köptető, gyulladáscsökkentő és sebgyógyító
főbb hatásokkal bír. A tömjénolaj egyik legismertebb felhasználása az elmélyült
gondolkodás, a meditáció valamint az ellazulás elősegítése. Fontos felhasználási
területe a légúti panaszok kezelése is, ahol inhalálásra, szaunához és fürdéshez
használt olajkeverékek alkotórészeként használható. Emellett bőrápoló olajoknak
is lehet az egyik összetevője. A tömjénolaj a bőrt nem irritálja és
bőrérzékenyítő hatása sincs.