A kilencvenes évek végén Prospero, a kiégett műsorvezető szerzői kalandfilmet
akar forgatni a távoli Nádbogár-szigeten. Még a családját is magával viszi,
figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy a szigeten véres diktatúra tombol, és
polgárháború készül. Velük tart a stáb is, köztük egy drogfüggő metódusszínész,
egy latin pornószínésznő, egy legendás operatőr és egy maszkmester, aki
legbrutálisabb munkáit a saját arcán viseli. A forgatás lassan pszichedelikus
rémálomba fordul, a környéken elszabadulnak az invazív fajok és a szigetet uraló
állatistenek, nem beszélve az őrült balzsamozóról és pszichopata gyermekéről,
aki a helyi gyerekeket tartja rettegésben. Ha ez nem lenne elég, Prospero lánya
a közeli terrorszervezetben akar kiteljesedni, fia pedig bukásra ítélt
szerelembe esik egy falubéli statisztalánnyal. Ebben az abszurd kalandregényben
parodisztikusan szépirodalmi, végtelen hosszúságú mondatokban folyik a retróval
átitatott popkultúra, a filmművészetnek íródott szerelmi vallomás, a túlzó
erőszak, a maró irónia és az öko-társadalmi reflexió. Mint egy kilencvenes
években készült családi tévéfilm, mindent felfaló nádbogarakkal, gyilkos
százlábúakkal és rengeteg hallucinogén békával.