A gyermekek keresztes háborúja Az ég gyökerei után itt a folytatás, A gyermekek
keresztes háborúja, egy trilógiára tervezett mű második része. A Tribuláció után
sötétség borult a világra. Sötétség és fagy. Vegetáció csak a metró állomásain.
Élelem, ivóvíz alig. Hús: jobb esetben patkány, a rosszabbikról hallgatunk.
Gyerek? Kevés. Városok csakis a föld alatt ? egyáltalán mi az, hogy város?
Például Velencét ez a generáció már hírből sem ismeri. John Daniels atya pedig
éppen onnan érkezett háromhavi fényes nappal megtett út után a szánjával,
amelyen egy nukleáris robbanófejet vontatott a valaha volt Milánóig embertelen
körülmények között, egyes-egyedül. ?? És hol az a bizonyos szán? A felderítők,
akik összeszedtek téged, semmiféle szánt nem láttak. ? Ellopták. ? Vagy úgy. És
ki lopta el? Azok, akik kis híján agyonvertek? ? Nem azok voltak, hanem a
szektatársaik. Más arcok, de ugyanaz a népség. ? A Harag Fiai? ? Ezek szerint ti
így hívjátok őket. ? És mit vittél a szánkón? Netán ajándékokat a jó
gyerekeknek? Daniels elmosolyodott. ? Igazából csak egyetlen ajándék volt rajta.
Egy nagyon rossz embernek vittem volna. De sajnos ellopták. ? Te a rosszaknak
hozol ajándékot? ? Ajándéka válogatja.? Az ég gyökerei-ben megismert John
Daniels ennek az ?ajándéknak? a visszaszerzéséhez keres szövetségeseket Milánó
romjai között. Nem a legjobb lelkiismerettel, félig-meddig vakon, öregen. Mert
mindenképpen át akarja adni. Talán a bosszúért. Talán a gyerekekért. Talán az
égi ? vagy a földi ? szerelemért.