A herceg és a lányka 2019, Budapest. Nóri, a fiatal gitárművész különös
ajándékot kap a tizennyolcadik születésnapjára az édesanyjától: egy régi
floppylemezt, amit meg sem tud nyitni. A lány mindent elkövet, hogy megtudja,
mit rejt a lemez, mert ez az egyetlen lehetősége arra, hogy rátaláljon az
apjára, akivel soha életében nem találkozott, és akiről jóformán semmit nem tud.
Hamarosan kiderül, hogy az adathordozón egy regény kézirata található, egy
Beethoven korabeli szerelem története, amelynek két szereplőjét a muzsikus
zenéje hozta össze. Nóri merész elhatározásra jut, de ahhoz, hogy a tervei
megvalósulhassanak, Berlinbe kell utaznia. 1800, Poroszország. Frieda, a jómódú
berlini hugenotta család lánya vidéken nyaralva ismeri meg a szomszédos
kastélyban vendégeskedő porosz királyi herceget, aki egyszerre hadvezér,
zeneszerző és zongoraművész. Frieda életét szintén a zene határozza meg, ám
hiába rendkívül tehetséges, lány lévén még csak nem is álmodhat arról, hogy
zongoraművész legyen. Amikor rádöbben, hogy a javíthatatlan szoknyavadász
hírében álló herceg, aki olyan elérhetetlennek látszott számára, mintha a holdon
élne, viszonozza az érdeklődését, hiába tudja, hogy nem lehet helye a férfi
életében, igent mond erre a logikátlan, jövőtlen, de annál szenvedélyesebb
szerelemre. Kettejük nevét mindössze egy Beethoven-darab köti össze, és a titok,
amelyet a herceg magával visz, amikor a porosz seregek élén harcba indul
Napóleon ellen. Mörk Leonóra részben napjainkban játszódó, részben a múltba
kalandozó, váratlan fordulatokban és zenetörténeti érdekességekben bővelkedő
regénye két megkapó szerelem sokszólamú története, amelyben Beethoven muzsikája
játssza a főszerepet. MÖRK LEONÓRA író, újságíró, szerkesztő, műfordító, éveken
át az Elle főszerkesztő-helyetteseként, illetve a Nők Lapja vezető
szerkesztőjeként dolgozott. Regényeiben nem elégszik meg azzal, hogy elmesél egy
magával ragadó történetet, hanem izgalmas kultúrtörténeti kalandozásra is hívja
olvasóit.