José Saramago (1922-2010) utolsó regénye, a Káin mintha csak igazolni kívánná a
Nobel-díjas író egy korábbi, annak idején nagy botrányt kavaró kijelentését,
miszerint a Biblia kegyetlenségek katalógusa, amely még mindig jelentős - és nem
feltétlenül jó - befolyást gyakorol kultúránkra, sőt életmódunkra is. Merthogy a
testvérgyilkos jelével megbélyegzett Káin történetébe Saramago beleszövi azokat
a bibliai epizódokat, amelyek szerinte Isten következetlenségét,
felelőtlenségét, sőt kegyetlenségét példázzák. A biblikus tájakon botcsinálta
időutazóként vándorló Káin találkozik egyebek között a fia feláldozására
parancsot kapó Ábrahámmal, az Isten segedelmével százezreket lemészárló
Józsuéval, a tengernyi csapással sújtott Jóbbal, de látja Bábel tornyának
végzetét, illetve Sodoma és Gomora pusztulását is. A regény befejező mondata
szerint Káin és Isten vitája még mindig tart, és ez a vita - Saramago
értelmezésében - egy testvérgyilkos és egy tömeggyilkos polémiája.