Az Özönvíz - Henryk Sienkiewicz trilógiájának arany alapja, középponti
helyzetével ugyanakkor a szíve. Csupa lüktető ellentmondást foglal egybe és
sugároz szét ez a ragyogó meseszövésű regény. Elemi erejű harangkongatása a
történelem messzi mélyeiről is: értünk szól. A svéd-lengyel háború idejét, a
XVII. század második felének észak-kelet-európai világát ismerjük meg lapjain.
Nemzeti létükért küzdő vadromantikus és szelíden szenvedő hősök, bravúros
hőstettek pengevillogásai sem szabadítják meg a nemzetet a végzet fenyegető
árnyaitól. Az eszményi szerelemben is a nagy megtartó erő árad, megváltást
ígérve. Az egyéni sorsokat roppant eszmék hatják át - magunkra ismerünk megannyi
történelmi köntösben, páncélban-vértben. Csak bámulni tudom, mily sorsa van a
világklasszikus könyveknek! Lenyűgözően közelről érint bennünket kalandos
meseszövésével és végső hitelű történeti díszleteivel is ez a nagyregény. Nem ér
véget. Azért sem, mert egy trilógia centrumában áll - és nem ér véget, mert
hőseitől szinte úgy búcsúzunk hirtelen, hogy még ma, de ha nem, hát holnap
viszontlátjuk egymást.