A X. század derekán járunk, a magyar törzsszövetség már csak nevében viseli e
megnevezést. Élesen elkülönül a keleti és a nyugati országrész. Nyugaton Taksony
fejedelem uralkodik, a keleti részeket Bulcsú főhorka uralja. Kettejük közül az
utóbbi bír nagyobb hatalommal, és külhonban is őt tekintik a magyarok tényleges
vezetőjének. Tartanak is tőle annak ellenére, hogy a görögkeleti rítus szerint
megkeresztelkedett , mert a külországi magyar portyák változatlanul tovább
folynak. A 954. esztendőben különösen erős magyar sereg indul I. Ottó német
király ellen, és nagy diadallal, tömérdek zsákmánnyal érkezik haza. Aztán
következik a gyászos emlékű 955, és vele Regensburg, Lech-mező, Augsburg. Csupa
baljósan csengő, ismert hely- és földrajzi név De miként is folyt le az
augsburgi csata? Vajon valóban akkora vereséget mértek a németek a magyar
hadakra, hogy csupán hét gyászmagyar térhetett haza? Agyonvághatta-e a német
uralkodót kürtjével a legendás Lehel vezér? Megbénult-e a magyarság az augsburgi
vereség után, vagy ennél jóval árnyaltabb a kép? Mit tartogattak népünknek a
következő esztendők? Minderre, és még számos, e kort érintő történelmi kérdésre
választ ad a VIHARLOVASOK sorozat zárókötete.