?Ez ?az írás különbözik minden eddigi könyvemtől. Nem memoár, azt már sok évvel
ezelőtt megírtam, igaz, ebben is akadnak olyan részek, melyek a memoárokra
emlékeztetnek. A könyvnek nincs szigorú szerkezete. Nem regény, de nem is
történelmi eszmefuttatás. Ez az én elbeszélésem a mi életünkről? ? írja Mihail
Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó elnöke könyvének előszavában. A XX. század
második felének talán legmeghatározóbb politikai személyisége megrendítő
visszaemlékezésében bepillantást enged személyes sorsának történéseibe csakúgy,
mint korának nagypolitikai eseményeibe és kulisszatitkaiba. A konkrét tények
tárgyilagos ismertetése mellett mindvégig érzékelhető a személyes, olykor
elfogult hangnem; önvizsgálata a büszkeség és a sértettség, a kritika és az
önkritika sajátos elegye. Mindeközben hol az információk hitelességét
alátámasztó szikár stílussal, hol a sok tragédiát megélt ember nézőpontjából,
drámai erővel jeleníti meg azokat az eseményeket, melyek meghatározták életének
legfontosabb szakaszait. A könyv lapjain egy nagyszabású átalakítási programmal
fellépő, elhivatott politikus pályája mellett kibontakozik az időnként hibás
döntéseinek kiszolgáltatott, esendő ember egyenlőtlen küzdelme a világgal és
önmagával.