Az utóbbi hónapok legnagyobb könyv-világszenzációját tartja kezében most az
olvasó: egy tizenhárom éves szarajevói kislány naplóját, amelyből a szemtanú
hitelességével végigkísérhető az ott dúló háború, annek kitörésétől egészen
napjainkig. Érdekes és felkavaró könyv, az Anna Frank naplója méltó és
örökérvényű társa. Néhány rövidített részlet belőle: 1991. szeptember 29.
vasárnap Tegnap Ivana születésnapját ünnepeltük. Szuper buli volt. Teleettük
magunkat kiflivel, szendviccsel, és ami a legfontosabb: tortával. Ivana fiúkat
is meghívott. Táncversenyt rendeztünk, és én győztem. Jutalmul egy ékszeres
dobozt kaptam. 1992. április 4. szombat Ma van a muzulmánok nagy ünnepe, a
Bajram. Az utcán alig van ember. Biztosan az ágyúktól félnek, pedig nem is volt
semmiféle támadás. Úgy látszik, Anyunak volt igaza, és csak rémhír az egész.
1992. április 18. szombat Lőnek, mindenfelé gránátok hullanak. Anyu állandóan
sír. Megpróbálja titkolni előlem, de én mindent látok. A békének lőttek. A
háború váratlanul berobbant a városunkba, a házunkba, az agyunkba, az életünkbe.
1993. január 26. kedd Katasztrófa. Nem bírom tovább, mindenből elegem van. Én is
emberi lény vagyok, az én értelmemnek is van határa. Talán megölöm magam, ha
azok az őrültek ott kint nem előznek meg. 1993. október 19. kedd Alexandra
elment Párizsba, és elvitte a naplómat. Ki fogják nyomtatni, az emberek
elolvassák, és legalább néhány órára velem lesznek itt, Szarajevóban. Én pedig
tovább írom feljegyzéseimet nyomorúságos életemről.