A kereszt szimbólum, amelynek különböző formái majdnem mindenütt, és az
emlékezetes legősibb idők óta fellelhetőek. Ily módon távolról sem kizárólag a
keresztény hagyományhoz tartozik, mint azt sokan tévesen képzelik. Sőt, úgy
tűnik, hogy a kereszténység ? legalábbis külső és általában elfogadott
vonulatában ? a kereszt szimbolikus jelentőségének meglátása tekintetében valami
lényegeset elveszített. Tulajdonképpen már kizárólag egy történelmi esemény
szimbólumaként kezelik. Holott a két szempont egyáltalán nem zárja ki egymást; a
második valójában az első következménye (?) Az összes történelmi eseményben
felfedezhető szimbolikus arculat teljesen félreérthetetlenül a ?szakrális
történetet? képező eseményeknél tűnik elő. Ily módon Krisztus életének is minden
eseményében a legközvetlenebbül ismerhető fel. Nincs ok tehát amiért ? merő
koholmányként kezelve ? el kellene vetnünk eme események valódiságát, hanem
éppen ellenkezőleg, az is nyilvánvalóvá lesz, hogy ezeknek az eseményeknek
pontosan azoknak kellett lenniük, amik voltak, és nem lehettek volna mondjuk
valamelyest mások. Nyilván nem lehet szakrális jelentőséget tulajdonítani valami
olyasminek, ami minden transzcendentális perspektívát nélkülöz. Különösen, ha
Krisztus halt meg a kereszten, elmondható, hogy ez annak a szimbolikus
jelentőségnek az értelmében történt, amit a kereszt magában hordoz, és amivel az
összes hagyomány mindig is tisztában volt. A mű 1995-ben jelent meg először
magyar nyelven a Hagyomány és Transzcendencia Iskolája kiadásában. Fordította
Baranyi Tibor Imre. A jelen kiadás a mű második, javított és átdolgozott
kiadása.