A beszéd fejlesztése olyan tevékenység, amelyet akkor is folytatunk, amikor nem
is tudunk róla, legalábbis nem szándékosan tesszük. A mindennapi életben a
szülök, a nagyszülők, az idősebb testvérek is a családon belül akarva-akaratlan
fejlesztik a kisebb gyermekek nyelvhasználatát. Kétféleképpen. Egyfelől azzal,
ahogyan ők beszélnek, azzal, amit mondanak, ahogyan azt mondják. Mintát adnak,
példát mutatnak. Másfelől pedig azzal, hogy a kisgyermekhez szólnak, vele
beszélgetnek, párbeszédet folytatnak, magyaráznak neki; vagyis az élet különféle
helyzeteit verbálisan, azaz szavak, mondatok kiejtésével kísérik. Évszázadokon
át a felnőttek - mindenféle magyarázat vagy célzott tanítás nélkül is - képesek
voltak ezt a kettős feladatot teljesíteni. Nem voltak ugyan pedagógusok,
öntudatlanul mégis jól biztosították a gyermek anyanyelv-elsajátítását. A 20.
század vége felé azonban ez mintha megtorpant volna. Legalábbis a
mintaközvetítés, a nyelvi tudás és a nyelvhasználat mikéntjének átadása nem
zökkenőmentes. A gyermekek főként az elhangzó beszéd megértésében elmaradásokat,
zavarokat mutatnak. Fejlesztésre szorulnak. Feltehetjük a kérdést, hogy vajon
miért? A válasz fontos, de még fontosabb, hogy késlekedés nélkül történjen
valami, vagyis minél előbb segítsünk azokon a gyermekeken, akiknek szükségük van
erre. Napjainkban az ösztönös fejlesztés nagyon sok gyermek esetében már nem
elegendő. Ez azt jelenti, hogy célzottan, meghatározott terv és jól
összeállított nyelvi anyag alapján kell foglalkoznunk a gyermekkel. Azokkal,
akiknél tudjuk, hogy probléma van az anyanyelv-elsajátításukkal - például későn
kezdtek beszélni vagy erősen beszédhibások - és azokkal, akiknél csak a
vizsgálat, a diagnosztika mutatta ki a zavart. Ez a fejlesztő könyv nem
gyógyszer, ezért bárkinek ajánlható; nem árt akkor sem, ha nincs elmaradás vagy
zavar a beszédészlelésben és a beszédmegértésben. Ha viszont szükséges, akkor
nagyon jó hatású. Szívből ajánljuk az itt következő modulokat mint fejlesztő
egységeket mindenkinek, aki gyermekkel foglalkozik, a szülőknek és a
nagyszülőknek éppúgy, mint az óvónőknek, a logopédusoknak, a
gyógypedagógusoknak, a tanítóknak, a fejlesztő pedagógusoknak, a tanároknak (és
még folytathatnánk a felsorolást). Noha a modulok egyfajta játékként is
felfoghatók, azért sose felejtsük, hogy a gyermekeknek némelyik feladat nehéz
lehet, nagy energiát igényel tőlük az, hogy közreműködjenek. Legyünk tehát
türelmesek, fokozatosan fejlesszünk, és sokat dicsérjünk. Megéri. Köszönjük az
anyaggyűjtésben részt vevő hallgatóink segítségét! - (Gósy Mária - Imre Angéla)