Lengyelek és zsidók - Esszék, jegyzetek, interjúk Ez a könyv bizonyos értelemben
önmagától íródott. A szerző, aki egy életen át, mondhatni, hivatásszerűen
foglalkozott a lengyel kultúra magyarországi népszerűsítésével, újra és újra
szembekerült a lengyel-zsidó viszony bonyolult, traumatikus, fájdalmas vagy épp
megoldást ígérő fejezeteivel, hol az adott mű hátteréül, epizódjaként, hol fő
témájaként. A jelen kötet, amelynek legrégebbi és legfrissebb darabját közel
negyvenöt év választja el egymástól, valamennyi idevágó írását tartalmazza,
amiből sajátos történelmi kaleidoszkóp állt össze. Az egyes írások tehát nem
keletkezési sorrendben, hanem történelmi időrend szerint követik egymást,
mintegy azt sugallva, hogy a múlt oly sok súlyos sebe után ideje azzal is számot
vetnünk, hogyan és miben lehet a közép-európai zsidóság sajátos, országhatárokon
átívelő kulturális öröksége ma is, holnap is élő forrás mindannyiunk, zsidók és
nem zsidók számára. Az író Pályi András, aki egyúttal ismert polonista is,
lengyel kulturális eseményeket elemez, ám újra és újra szemben találja magát a
lengyel-zsidó együttélés nehéz kérdéseivel. Változó műfajú, alkalmi írásait most
egymás után olvasva, mégis úgy érezzük, igazi, előítélet-mentes felfedezőútra
invitál bennünket, utánajár a kérdésnek, egyre összetettebb és egyre árnyaltabb
képet nyújt. A tények ugyanis önmagukért beszélnek. Ki hitte volna, amikor a
nyolcvanas évek végén arról folyt a vita, felróható-e a lengyeleknek, ha alig
két százalékuk vett részt a zsidók mentésében, hogy másfél évtized múlva
Jedwabne ügye tartja majd lázban a közvéleményt, ahol 1941 nyarán a városka
lengyeljei egy pajtába hajtották zsidó szomszédaikat, és rájuk gyújtották az
épületet? Ki sejtette, hogy Andrzej Wajda nagy sokára megrendezett Katy? filmje
a lengyel tisztikar Sztálin általi lemészárlásáról sajátos fényt vet majd a
rendező holokausztfilmjeire? De többek közt szó esik a Kafkával rokonított Bruno
Schulz prózájáról, a gondjaira bízott árvákat a gázkamrába is elkísérő orvosról,
Janusz Korczakról, a varsói gettófelkelés túlélő vezéralakjáról, a legendás
kardiológus professzor Marek Edelmanról, és még sok mindenről. Így a zsidóság
tragédiájáról a nyugati világnak még a háború alatt elképesztő kalandok árán
először hírt vivő Jan Karskiról, vagy a hatvannyolcas démoni idők
fenegyerekéről, Adam Michnikről, aki azt állítja, apám zsidó volt és kommunista,
én lengyel vagyok és antikommunista, Roman Pola?skiról, Tadeusz Kantorról, Jerzy
Kosi?skiről és nem utolsósorban a judaizmus kriptoteológusáról, Agata
Bielik-Robsonról, aki arra kíváncsi, mi jön az Isten halála után.