Kun László II. IV. (Kun) László király, miután részben győzedelmeskedett
belpolitikai ellenfelei felett, hozzálátott az ország és a trón
stabilizálásához. Anyját, Erzsébetet ügyesen eltávolította a hatalomból, s hozzá
hűséges családtagjait maga mellett tartva megpróbált minél nagyobb erőt
felmutatni. Ám katonai és politikai győzelmeinek dacára tovább folytatták ellene
az intrikát. Ez annak ellenére sem szűnt meg, hogy László két ízben is fegyveres
konfliktusba keveredett a kunokkal, s mindkét alkalommal győzelmet aratott
felettük. A király ellenzéke ugyanakkor a Szentszéknél is támogatókra talált,
ennek hatására a pápa Magyarországra küldte követét, akinek feladatul szabta,
hogy Lászlót térítse az igaz keresztény királyok útjára: szorítsa rá a kunok
végleges megtérítésére és az eretnekek kiirtására országában. A király azonban
nem tűrt meg maga felett semmilyen földi hatalmat, és szembeszállt a legátussal,
ami kiátkozást vont maga után. Amikor a Kárpátoktól keletre, az Arany Orda
területén szállásoló mongolok ismét betörtek az országba, a magyar csapatoknak
sikerült megállítaniuk őket. Ám a király elkövette azt a hibát, hogy
testőrségébe mongol harcosokat fogadott, s ezzel véglegesen magára haragította
országa előkelőit és az egyházat? IV. László országlását általában negatívan
ítélik meg. Ám a kép ennél árnyaltabb: számos körülmény együttes hatása vezetett
az ország gyengüléséhez. Ezért pedig nem csupán Kun László tehető felelőssé,
akiből akár jelentős uralkodó is válhatott volna ? ha hagyják.