
Sötét és néma
Sötét és néma Amennyiben a szorongás a sötét tartomány megtapasztalásával
azonosítható, a Semmivel való szembesülést is a rétegek egyikeként kell
meghatározni ? s akkor ez a tartomány egyidős az emberiséggel. Ide sorolhatjuk a
haláltól való rettegést és a testi fájdalomtól való félelmet is, ezek mind-mind
olyan tónusok, amelyek az időtlen emberi tapasztalatok közé sorolhatók. Ám az a
fajta feketeség, amelyre Adorno utal, s amely az idő előrehaladtával mind
töményebbé, mind ragacsosabb és sötétebb masszává vált, az emberiség
történelméből fokozatosan állt elő. Az értelmetlen háborúk, a felgyülemlett
erőszak és szenvedés évezredek alatt sűrűsödött össze azzá a megfoghatatlan
létminőséggé, amely mintegy ráolvad és ránehezedik az emberiség lelkére. A
világháborúk, a népirtások mindezt nyilvánvalóvá, megfoghatóvá,
letagadhatatlanná teszik. A sötétség a 20. században előlépett a
láthatatlanságból: látható és érzékelhető tartománnyá vált ? legalábbis az
európai ember tudattalanjában. [?] A sötét tartomány ott lüktet ezernyi alakban,
mozzanatban, kérdésben ? lefojtva, lehalkítva, egyensúlyozva ?a némaság peremén?
?, de a maga áttetszőségében, megfoghatóságában mégse lehet rámutatni. A
sötétség ugyanis, mint történelmi és mint metafizikai tapasztalatsűrűség,
kizárólag a trauma fenoménjén keresztül mutatja magát. Ezért is elemzem annyi
esszében ezt a fenomént. Sőt, a 20. század második felével kezdődő korszakot ?
Sigmund Freud és Aleida Assmann nyomán ? traumakultúraként írom le, alapjaként
pedig a radikális hiányt nevezem meg, amelyet az Istenhiánnyal azonosítok. A
sötétség tónusait vizsgálva érintem a történelmi referenciák és a művészeti
reprezentációk kérdéseit, legelsőként a holokauszt irodalmi és filmes
feldolgozásának lehetőségeit. De a legfontosabb számomra az ezekből fakadó
filozófiai problémák feltárása és megértése. Írásaim ezért nem is hagyományos
értelemben vett művészeti elemzések, hanem heterofilozófiai esszék, melyeknek
tétje egyszerre esztétikai és filozófiai, amiként referenciáját is egyszerre
adják művészeti és filozófiai textusok.
azonosítható, a Semmivel való szembesülést is a rétegek egyikeként kell
meghatározni ? s akkor ez a tartomány egyidős az emberiséggel. Ide sorolhatjuk a
haláltól való rettegést és a testi fájdalomtól való félelmet is, ezek mind-mind
olyan tónusok, amelyek az időtlen emberi tapasztalatok közé sorolhatók. Ám az a
fajta feketeség, amelyre Adorno utal, s amely az idő előrehaladtával mind
töményebbé, mind ragacsosabb és sötétebb masszává vált, az emberiség
történelméből fokozatosan állt elő. Az értelmetlen háborúk, a felgyülemlett
erőszak és szenvedés évezredek alatt sűrűsödött össze azzá a megfoghatatlan
létminőséggé, amely mintegy ráolvad és ránehezedik az emberiség lelkére. A
világháborúk, a népirtások mindezt nyilvánvalóvá, megfoghatóvá,
letagadhatatlanná teszik. A sötétség a 20. században előlépett a
láthatatlanságból: látható és érzékelhető tartománnyá vált ? legalábbis az
európai ember tudattalanjában. [?] A sötét tartomány ott lüktet ezernyi alakban,
mozzanatban, kérdésben ? lefojtva, lehalkítva, egyensúlyozva ?a némaság peremén?
?, de a maga áttetszőségében, megfoghatóságában mégse lehet rámutatni. A
sötétség ugyanis, mint történelmi és mint metafizikai tapasztalatsűrűség,
kizárólag a trauma fenoménjén keresztül mutatja magát. Ezért is elemzem annyi
esszében ezt a fenomént. Sőt, a 20. század második felével kezdődő korszakot ?
Sigmund Freud és Aleida Assmann nyomán ? traumakultúraként írom le, alapjaként
pedig a radikális hiányt nevezem meg, amelyet az Istenhiánnyal azonosítok. A
sötétség tónusait vizsgálva érintem a történelmi referenciák és a művészeti
reprezentációk kérdéseit, legelsőként a holokauszt irodalmi és filmes
feldolgozásának lehetőségeit. De a legfontosabb számomra az ezekből fakadó
filozófiai problémák feltárása és megértése. Írásaim ezért nem is hagyományos
értelemben vett művészeti elemzések, hanem heterofilozófiai esszék, melyeknek
tétje egyszerre esztétikai és filozófiai, amiként referenciáját is egyszerre
adják művészeti és filozófiai textusok.

Adatlap
Ár: | 3.190 Ft |
Könyvkereső: | Tudományos és dokumentum |
Feladás dátuma: | 2025.02.20 |
Eddig megtekintették 0 alkalommal |
A hirdető adatai

Könyv kereső rovaton belül a(z) "Sötét és néma" című hirdetést látja. (fent)