Spontán értelemképződés módosult tudatállapotokban A könyv a filozófia és a
pszichológia határvonalán játszódó vizsgálódásokba vonja be az olvasót,
fókuszában három sajátos tapasztalati tartománnyal, melyek mindegyike módosult
tudatállapotot feltételez. Ezek az álom, a trauma és a pszichedelikus élmény -
ez utóbbi kapcsán a szerző vizsgálja a misztikus élményt és a skizofrén
hallucinációkat is. A misztikus élmény magja az unio mystica - a valamilyen
transzcendens természetűnek gondolt nagyobb egésszel (Isten, lét, univerzum)
való egyesülés érzése. A Skizofrén élményei ezzel szemben egyediek, nincsen
ilyen visszatérő elemük. Végül a Pszichonauta élménye kevert természetű, az
álom, a nappali fantázia és az észlelés különböző jegyeit tartalmazza sajátos
kombinációban, tartalmi szempontból számos hasonlóságot mutatva a misztikus
élménnyel. A Pszichonauta számára a tárgyak gyakorlati hasznosságát háttérbe
szorítják azok esztétikai és metafizikai-spirituális vonatkozásai. A
Misztikuséval összehasonlítva élménye tünékeny, csak ritkán hagy maga után
tartós nyomokat, ezért itt inkább kvázi-misztikus tapasztalatról beszélhetünk,
spirituális természetű tartalmakkal és érzelmi hangoltságokkal. Hallucinogén
szerek hatására az ént és a világot elválasztó határ meggyengül, átjárhatóvá
válik - a valódi unio mystica élménye azonban csak kivételes esetekben jelenik
meg.