Az első budapesti olimpia Miután Mexikóváros váratlanul visszalép az 1968-as
olimpia megrendezésétől, a Második Magyar Köztársaság politikusai és
sportdiplomatái elérik, hogy Budapest adhasson helyet az ötkarikás játékoknak. A
Margitszigetre olimpiai falu épül, a főváros karneváli hangulatban zsibong, a
világ minden tájáról érkeznek a sportolók és a turisták, hogy kedvenceiknek
szurkolhassanak. A magyar úszócsapat amerikai származású éremesélyese, Ike
Johnny Wilkerson a rajtkőről még energikusan ugrik a vízbe, hogy aztán pár
másodperccel később holtan süllyedjen a medence aljára. Kinek állhatott
érdekében megölni a világklasszis úszót? Politikai gyilkosságot sejtet, hogy egy
erdélyi terrorgárda magára vállalja a bűntényt, de a fiú szervezetében talált
mérgek más irányba terelik a nyomozókat. Nemes Albert ezúttal új társat kap
Magyar Tivadar személyében, aki nemrég érkezett a fővárosba, és sem darabos
modorát, sem a bikacsököt nem hagyta otthon. A segítség el is kél Nemesnek, akit
az amerikai diplomácia és egymással marakodó felettesei is folyamatos nyomás
alatt tartanak. Érik a nemzetközi botrány, s Nemes hasztalan rója a forró
aszfaltot a csepeli Szabadkikötőtől a belvárosi toronyházakig, miközben a
rádióban Szécsi Pál búgja az olimpia himnuszát. Kondor Vilmos új regényében
tovább szövi a Nemes Albert nyomozó és a Második Magyar Köztársaság történetét -
egy olyan Magyarországét, amely a szövetségesekkel kötött különbéke után a
nyugati blokk tagjaként virágzik fel. Helyszínei, figurái egyszerre ismerősek és
idegenek - ettől válik a regény minden apró részlete izgalmas csemegévé, bevonva
az olvasót egy merész és szórakoztató gondolatkísérletbe.