
Idealisták és realisták
Idealisták és realisták Molnár Attila Károly (1961) eszmetörténész. Az NKE
Molnár Tamás Kutatóintézet és a Századvég Kiadó vezetője. Számtalan könyv
szerzője és szerkesztője. Legutóbbi művének címe Ki mit konzerválna (2022). A
hagyományunk egyik kérdése az, hogy az eszményeinknek van-e, és mekkora szerepe
az emberi cselekvések terén. Az eszményi európai ember valamilyen, esetleg
vitatható, esetleg megalapozhatatlan eszményt követ, de uralja szenvedélyeit,
vágyait, érzelmeit és érdekeit. A kereszténység ezt felfokozta az erkölcsi
cselekvése terén, míg a felvilágosodás a politikában tette mindenek feletti
problémává a politikai tudást és eszményeket. Ezt az intellektualizált
cselekvési eszményt azonban rendre kikezdik, és ezek a kihívást jelentő
magyarázatok a romantikától a marxizmusig a valós cselekvésekre hivatkoznak,
amelyek többé vagy kevésbé eltérnek az eszménytől. Egy nemzedékkel ezelőtt, de
még ma is sokak számára a valódi cselekvésmotívum az (osztály)érdek volt, míg a
mai wokery a személyes érzéseket tette legitim és bármilyen cselekvést igazoló
motívummá, míg az eszményeket az elnyomás eszközeinek tekinti, hiszen az
eszményeket követni próbáló ember korlátozza önmagát. A kötet írásai a cselekvés
szkeptikus megközelítését sugallják: a cselekvéseknek mindig sokféle motívuma
lehet, valamilyen eszmény követésétől kezdve érdekek, szenvedélyek és érzelmek
követéséig, és ezekről csak feltételezéseink lehetnek. A tapasztalatunk az, hogy
a túlmoralizált politika ugyanúgy kellemetlen világot eredményez, mint az
alulmoralizált.
Molnár Tamás Kutatóintézet és a Századvég Kiadó vezetője. Számtalan könyv
szerzője és szerkesztője. Legutóbbi művének címe Ki mit konzerválna (2022). A
hagyományunk egyik kérdése az, hogy az eszményeinknek van-e, és mekkora szerepe
az emberi cselekvések terén. Az eszményi európai ember valamilyen, esetleg
vitatható, esetleg megalapozhatatlan eszményt követ, de uralja szenvedélyeit,
vágyait, érzelmeit és érdekeit. A kereszténység ezt felfokozta az erkölcsi
cselekvése terén, míg a felvilágosodás a politikában tette mindenek feletti
problémává a politikai tudást és eszményeket. Ezt az intellektualizált
cselekvési eszményt azonban rendre kikezdik, és ezek a kihívást jelentő
magyarázatok a romantikától a marxizmusig a valós cselekvésekre hivatkoznak,
amelyek többé vagy kevésbé eltérnek az eszménytől. Egy nemzedékkel ezelőtt, de
még ma is sokak számára a valódi cselekvésmotívum az (osztály)érdek volt, míg a
mai wokery a személyes érzéseket tette legitim és bármilyen cselekvést igazoló
motívummá, míg az eszményeket az elnyomás eszközeinek tekinti, hiszen az
eszményeket követni próbáló ember korlátozza önmagát. A kötet írásai a cselekvés
szkeptikus megközelítését sugallják: a cselekvéseknek mindig sokféle motívuma
lehet, valamilyen eszmény követésétől kezdve érdekek, szenvedélyek és érzelmek
követéséig, és ezekről csak feltételezéseink lehetnek. A tapasztalatunk az, hogy
a túlmoralizált politika ugyanúgy kellemetlen világot eredményez, mint az
alulmoralizált.

Adatlap
Ár: | 3.190 Ft |
Könyvkereső: | Politikai |
Feladás dátuma: | 2025.02.26 |
Eddig megtekintették 1 alkalommal |
A hirdető adatai

Könyv kereső rovaton belül a(z) "Idealisták és realisták" című hirdetést látja. (fent)