Magamhoz rendeződtem Nemcsak hajdani családtörténeteink, de a közelmúltunk is
tele van lezáratlan történetekkel és megválaszolatlan kérdésekkel, amelyeknek
egy része epigenetikusan átörökítődik belénk. A kötetből az is kirajzolódik,
hogy az élet veszélyes ? és minél kevésbé az, annál kevésbé élet. Az elmúlt
időkben mások bőrébe bújva több monográfiát írtam, ebben a kötetben azonban
leginkább magamhoz rendezem a hozzám kapcsolódó történeteket: úgy, ahogyan
megéltem őket. Egyéni emlékeim egy részét rögzítettem, s ezek meglehetősen
személyes hangvételűek lettek. Talán túl kitárulkozó ez a kis kötet, ám
reményeim szerint nem váltam magamutogatóvá. Epizódokba sűrítve egy meglehetősen
viharos évszázad kelt életre benne. Régóta halott emberek élednek fel egy?egy
történet vagy anekdota kedvéért. Az alapvetően fontos kérdésekre viszont
nincsenek és nem is lehetnek végső válaszok, csupán azokat kereső próbálkozások.
ARDAY GÉZA (Bp., 1973) József Attila-díjas irodalomtörténész és író. A
református egyetem elvégzése után, 2000-től irodalomtanárként, majd egy
évtizedig a közigazgatásban, több minisztériumban dolgozott. Legutóbbi munkái:
Errefelé sok a valóság (2019); Aki mindent másként lát (2018); Iránytű az
emigrációban ? Cs. Szabó László pályaképe (2018); Horizontmentés (2015);
Gyermektelen írók a diktatúra idején (2013). Jelenleg a Magyar Művészeti
Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének alkotói ösztöndíjasa,
a Magyar Írók Egyesületének tagja.