A szivárvány A poros deszkapadlón gondosan összehajtogatott papírlap hevert. Egy
német nyelvű újságcikk, fakó fényképpel felfelé, amelyen két náci egyenruhás
katona néz a fényképezőgépbe. Éppen vissza akartam tenni a dobozba a többi régi
holmi közé, amikor a szöveg egy részlete megütötte a szemem. Elakadt a
lélegzetem. Ismerem ezt a nevet. London, napjainkban. Isla szeretett nagyapja
történetein nőtt fel, amelyek a világháború előtti Lengyelországról szóltak és
egy fiatal katonáról, aki bátran harcolt a németek ellen, hogy megvédje a
honfitársait. Amikor a nagyapja kilencvenötödik születésnapjára készülve
fényképeket keresgél, megdöbbenve pillantja meg a férfit náci egyenruhában.
Minden hazugság lenne, amit róla tudott? Nagyapja súlyos demenciában szenved, őt
nem tudja megkérdezni, ezért Isla magára tekeri a szivárványszínű kendőt,
amelyet a férfi a háborúból hozott, és nekilát, hogy kiderítse az igazságot. A
történet, amit felfedez, letaglózza. Egy gyerekkori szerelemről szól, amit
családi kötelezettség tép szét, és arról, hogyan kockáztatta az életét, a
szerelmét és becsületét egy fiatal férfi, hogy titokban az igazságért harcoljon
az ellenséges csapatok szívében? Megható történet szerelemről, kötelességről és
a családot átszövő titokról, igaz történet alapján.