Engedetlenek ??előrébb lennék, ha nem hátráltatna az a sok elkényeztetett fasz?
? mondja Bódi Péter harmadik regényének egyik figurája, és mondhatná akármelyik,
merthogy erről van szó ? a hátráltatás állandó küzdelméről. Az írót mintha az
érdekelné a leginkább, hol hajlanak el, csúsznak félre a dolgok, és ez az
elhajlás hogyan lök mindenkit a legrosszabb végtelenje felé. A gyereküket
halálra etető szülők vagy a szolgálati időn kívül pedofilvideókat készítő
főhadnagy történetében a közös pont a szereplőket jellemző közöny. Az a nyelvi
fesztelenség, amely a két korábbi regényt jellemezte, itt is fellelhető, de az
Engedetlenek több szálon futó történetében megjelenő emberi sorsok a kiüresedő
kapcsolatokat, az erőszakot vagy a részvétlenséget élesebb kontúrokkal állítják
a középpontba. Egyszerre nehéz és könnyű kapcsolódni ehhez könyvhöz, mert a
regény hangulata a mindennapok szorongató közérzetét hozza testközelbe, amely
valójában azzal válik erőteljessé, hogy az olvasó legmélyebb nyugtalanságaira
rezonál.