Expositio 1. - Borsos Mihály fotográfiái A könyv gerincére írt Expositio I. cím
utal a közös vállalkozás szellemiségére. Alapértelme a klasszikus latinban
lelhető meg: 'kifejtés, kihelyezés, kiállítás' a jelentése. A mű akár viselhetné
a 'Tükrök csapdájában' címet is. Ebben az esetben a fotográfus maga a tükör.
Csapdák sorozata kíséri munkáját. A leképezés, avagy a képalkotás, a bemutatás
vagy a véleményalkotás csapdái ezek. A magyar kortárs képzőművészet kínálata
elképesztően bő és gazdag, csak szubjektív módon lehetett a kötetben szereplő
ötvenhét művészt kiválasztani, viselve a szelekció ódiumát. A fotográfiák nem
kelnek versenyre a festményekkel, szobrokkal, egyszóval az exponátumokkal; hanem
a fekete-fehér hagyományos portréfotográfia, az enteriőrfotó additív segítséget
ad egy-egy művész megismeréséhez. Horváth György művészettörténész esszéi finom
eleganciával kalauzolják az olvasót a művészek-műtermek-művek kézenfekvő hármas
egységeiben. A kötetet jegyző fotográfus, Borsos Mihály jelen munkája előtt már
több komoly, művészetileg és filozófiailag jól megalapozott fotográfiai
programot valósított meg. Hosszú utat járt be, míg elérkezett oda, hogy
kialakítsa magának a programfotográfia nyelvezetét. Eddigi főbb munkái: a Kokas
Ignác Kossuth-díjas festőművészt bemutató album, Fekete Tamás szobrászművész
életmű-albuma, a Legendárium - Századvégi arcképcsarnok címmel megjelent
fotóportrékötet, a Historicum című történelmi/kultúrtörténeti album, a
Későgótikus szárnyasoltárok a középkori Magyarországon című könyv, és számos
képzőművészeti katalógus. E programok közös vonása, hogy a fényképész hitet tesz
az arc nagyszerűsége s tisztelni való szépsége mellett. A kortárs művészek arcát
kevéssé ismerjük, de most lehetőségünk nyílik arra, hogy rácsodálkozzunk az
értékteremtők szuggesszív, olykor kíváncsi, rejtőzködő, megfigyelő, bölcsességet
sugárzó tekintetére. Expositio I. - Művészek-műtermek-művek. Ebben a kötetben
Borsos Mihály és minden modellje ugyanazt akarta: kiállni, kitenni magát, arcát,
műtermét a könyvet nézők pillantásának és kiállítani művét, bízva abban, hogy a
róla készült fotográfia tükrében megmutatott arca és a fotográfus
interpretációjában megjelenő műterme mellett az általa készített munka egysége
az élet dolgairól s a dolgok értelméről küld igaz és eligazító jeleket