Nem akartam vele élni A tizenhét éves Sylviának elege van abból, hogy minden
második héten az elvált apjánál lakjon, aki sosincs ott, amikor szüksége lenne
rá, és csak gyerekpesztrának használja. Ezért telefonon bejelenti neki, hogy nem
akar többé vele élni. Abban a pillanatban, amikor apja beleegyezik, az apja
balesetben meghal. Egy távollévő apa nem egyenlő a halott apával. Sylvia a
gyászmunka során ismeri meg idealista apját annak minden erényével és hibájával,
s alakít ki poszthumusz kapcsolatot az elhunyttal egy könyv alapján, mely az
ázsiai halottkultuszról szól. Ez megváltoztatja az életét, sőt valamilyen
értelmet is ad neki, hiszen rá hárul a temetés megszervezése és a húgaival
magára maradt édesanyjának a támogatása is, miközben bánatát élete első szerelmi
élménye enyhíti.