Leonora Leonora Carrington (1917-2011), a legismertebb és legemblematikusabb
szürrealista művésznő mozgalmas életében egyszerre testesültek meg a 20. század
álmai és rémálmai. Apja textilbirodalmának örökösnőjeként megelégedhetett volna
a léha úri léttel, de a túláradó képzelőerővel megáldott, már gyermekként is
különc Leonorának hamar rá kellett döbbennie, hogy más, mint a többiek. Még
húszéves sem volt, amikor végérvényesen fellázadt társadalmi osztálya szigorú
szabályai, szülei, a vallás és a konzervatív gondolkodás hegemóniája ellen, majd
kitört a teljes művészi és személyes szabadsága felé. Botrányos kapcsolata Max
Ernsttel a párizsi művészvilág egyik legféktelenebb szerelmi történetévé vált,
amelyet csak a második világháború volt képes romba dönteni. Amikor Maxot
letartóztatták, és koncentrációs táborba hurcolták, Leonora összeomlott, és egy
spanyol elmegyógyintézetbe került, ahonnan Portugáliába szökött, majd New Yorkba
menekült. Végül Mexikóban telepedett le, és mind a képzőművészet, mind az
irodalom terén egyedülálló alkotások sorát készítette el. Elena Poniatowska
Cervantes-díjas regénye valósághűbben teremti meg ezt a kivételesen inspiráló,
megalkuvást nem ismerő személyiséget, mint ahogyan erre egy hivatalos életrajz
képes lenne. Leonora lenyűgöző élete nem csupán izgalmas kaland vagy megrázó
szerelmi történet, hanem betekintés a 20. század első felének művészvilágába, és
egyben szívszorító kiáltvány az alkotói szabadságért.