Család család ?Nem minden adoptálás szól fájdalomról és megbánásról. Még csak
nem is a többségük. Azt a filmet miért nem kapjuk meg sosem?? India Allwood úgy
nőtt fel, hogy színésznő szeretett volna lenni. Egy kazalnyi indexkártyával
felszerelkezve (kutatáshoz/szöveg memorizálásához/rögtönzött konfettinek)
esetlen tizenhat évesből Brodway-naivává, majd tévés szuperhőssé válik. Új
filmje presztízsmozi az örökbefogadásról, de cselekménye a jó öreg, megfáradt
tragikus sztori. Pedig India a való életben is örökbe fogadó szülő. Azt
szeretné, ha mindenki megtudná, hogy az ő családja többről szól fájdalomnál és
megbánásnál. Ezért olyasmit tesz, amit senkinek sem lenne szabad tennie ?
elmondja az igazat egy újságírónak: ez egy pocsék film. Egykettőre a médiavihar
közepében találja magát, küzd a vádaskodásaikkal, a paparazzókkal, a jobbos
tiltakozókkal és a balos szószólókkal. Tízéves ikrei tudják, hogy segítségre
szorulnak ? és kihez forduljanak, ha nem a családtagokhoz? Ám ekkor kutyulódik
össze minden úgy istenigazából, mert India nem csupán örökbe fogadó anya? Azt az
egy dolgot biztosan tudja, hogy nem a vér teszi a családot. És nem is a
szeretet. Nem számít, miként áll össze, a család igazsága ez: bonyolult. Laurie
Frankel a The New York Times bestsellerszerzője, olyan regények díjnyertes
írója, mint a The Atlas of Love, a Goodbye for Now, a One Two Three és a
magyarul is olvasható Mindig ez van. Frankel Seattle-ben él férjével, lányával
és border collie-jával. Finom leveseket főz.