Jöttem, hadd lássalak ?Délután megkértem Borcsát, hogy borotváljon meg. Nagy
szemeket meresztett rám, és eleresztett egy ?mire készülsz, mama? poént. Még
nevettünk is. A halálra, lányom, a halálra. De nincs az az isten (még ha nincs
is isten, de ha végül kiderül, hogy mégis van, akkor meg főleg nincs az az
isten), hogy szőrös lábbal kezdjem a holnapot. ?Nagy nap lesz holnap, írom neki
a füzetbe a poénra a választ. És kacsintok egyet. Behozza a lavórt, benne
langyos, szappanos vízzel. Belemártja a borotvát. Finoman a kezébe veszi az
egyik bokámat, és a térdére fekteti a lábfejemet. Értőn és nagyon finoman
csinálja, mintha valami méregdrága porcelánt tisztogatna. Jó nézni, ahogy
törődik velem. Nem szólunk egy szót sem, ő koncentrál, nehogy megvágjon, új a
penge. Én pedig iszom a pillanatot. Mit iszom, habzsolom! Nagy kortyokban teszem
magamévá a látványt és az érzést, ahogy a lányom tisztogat. Minden receptoromat
a lábszáram bőrére irányítom, százszorosan akarom venni a jeleket, ahogy hozzám
ér a keze. Száraz a bőröm, hiába a sok szappan, sercen rajta a borotva. Borcsa
ügyesen és gyorsan dolgozik, bárcsak lassítana kicsit. Itt és most megállítanám
az időt. De legalábbis hosszabbításért könyörögnék, akkor is, ha fáj. Az élet
döntések sora, s mindenki maga dönti el, hogy az álmait vagy a kiszámítható
biztonságot választja-e. D. Tóth Kriszta regényének főhőse, Bora is meghozza a
maga döntéseit, amelyek aztán nemcsak az ő sorsát, hanem szeretteinek életét is
alapjaiban határozzák meg. De vajon képes-e Bora időben belátni, ha rossz
döntést hozott, és jóvá lehet-e tenni a mulasztásokat? A Jöttem, hadd lássalak
lapjain nemcsak egy korszak elevenedik meg a maga teljességében, hanem a
kollektív és átélhető emberi érzések is: a szerelem, a fájdalom, a gondoskodás
vágya. A kötet egy ember sorsának regénye. Ott kerül bele a csoda, hogy általa
mindannyian a saját sorsunkra ismerhetünk rá. A Jöttem, hadd lássalak történetét
a szerző édesanyjának élete inspirálta, s ezáltal hihetetlenül személyes
vallomás és búcsú is egyben. A kötet azonnal sikerkönyv lett, amikor 2013-ban
először került nyomtatásba, most pedig új, átdolgozott kiadásban, a szerző
előszavával kiegészítve jelenik meg. ?A Nők Lapjánál pörgött a verkli, de amikor
le tudtunk ülni kávézni, Kriszta mindig csillogó szemmel mesélt a tervéről. Hogy
megpróbálja majd, hogy ezt tervezi: elengedett kézzel teker majd, behajt a
távoli múltba, a fájdalmas és gyönyörű gyerekkorba. Számot vet majd, megkeresi
önmagában az édesanyját. Talán lesz tanulság, talán nem. Biztattam, fúrjon le
bátran. Hogy ennyire mélyről hoz majd fel leletet, magam sem gondoltam volna.
Grecsó Krisztián D. TÓTH KRISZTA író, újságíró. Pályáját angol nyelvű lapoknál
kezdte, az ország tévériporterként, tudósítóként és műsorvezetőként ismerte meg.
A televíziózással csaknem húsz év után szakított, majd írt két regényt (Jöttem,
hadd lássalak, Húszezer éjszaka), 2015-ben pedig megalapította a WMN.hu online
magazint, amelynek azóta is tulajdonos-ügyvezetője.