Mosoly Tíz évvel ezelőtt a mosolyom egyszer csak fogta magát és levándorolt az
arcomról, világgá ment. Így kezdődik Sarah Ruhl, egy író, egy nő, egy anya
története a hétköznapokról, a személyes tragédiákról és egy egész évtizedet
átszövő csendes harcról. Egy író küzd azért, hogy írhasson. Egy nő küzd azért,
hogy visszatérjen a régi mosolya. Egy anya küzd azért, hogy a mosolya nyomában a
boldogság is visszataláljon hozzá. Sarah-nak minden oka megvolt a mosolygásra.
Arra készült, hogy a Broadwayen bemutassák a legújabb darabját, túlélt egy
kockázatos terhességet, és már három gyermek boldog édesanyjának mondhatta
magát. Ám egyszer csak felfedezi, hogy az arca bal oldala lebénult. Az orvosok
azzal nyugtatják, hogy a Bell-parézisben szenvedő betegek kilencven százaléka -
ahogy egykor Sarah édesanyja is - felgyógyul. De úgy tűnik, hogy Sarah a
szerencsétlen tíz százalékba tartozik. Az írónő tiszteletre méltó bátorsággal,
kendőzetlen őszinteséggel ír a gyakran értelmetlennek tűnő küzdelemről,
fájdalmáról, bizonytalanságáról. Saját életének tanulságait tárja olvasói elé,
és van-e jobb történet annál, mint amit maga az élet írt?