Különben magyar költő vagyok A Különben magyar költő vagyok című kötetben
Radnóti Miklósnak a kortársaival való levelezését találja az olvasó. Hogy kik
voltak a kortársai? Barátok, családtagok, költőtársak, szerkesztők, kritikusok,
szerelmek. Az összegyűjtött levelek által 1926-tól követhetjük nyomon Radnóti
Miklós életét, az erdélyi családtagokkal zajló kamaszlevelezés felhőtlen
viccelődésétől egészen az utolsó munkaszolgálatra induló búcsújáig. Előttünk
bontakozik ki a másfél évtizedes művészi pálya: az egyre szűkebb irodalmi térben
mozgó magyar költőé. Tanúi lehetünk bírósági ügyének, bepillantást nyerünk
egyetemi tanulmányaiba, beszámolókat kapunk a nyaralásokról, tudósításokat a
munkaszolgálatokról. Helyet kaptak az érzelmi zavarokban született levelek: a
Radnótit Reichenbergből szerelmével üldöző Tini üzenetei éppúgy, mint a Beck
Judittal megélt valós szenvedély vallomásai. És mindenekelőtt a saját verseiért,
saját költészetéért tollat ragadó és levelet író költő szólal meg a könyvben.
Hol szelíden, hol önérzetesen, hol hivatalosan, hol érzelmesen, nem egyszer
titokban. Radnóti Miklós levelezésének jelentős része 1945 tavaszán
megsemmisült. Ami a hagyatékban fennmaradt, és amit össze lehetett gyűjteni, itt
olvashatja az érdeklődő. Radnóti sorait mindezidáig általában csak címzettjük
olvasta, amiket pedig neki írtak, azt csak ő maga. Most azonban az olvasó is új
szemszögből láthat rá a költő életére. A kötetben közölt levelek jelentős része
most először lát napvilágot.