Amit magammal viszek Nem kell magadtól elvenned ahhoz, hogy adni tudj Laura a
poggyászai mélyére ásott, és készen áll arra, hogy eldobja azokat, ahogyan arra
is, hogy új életet kezdjen valakivel... Vagy mégsem? Mert egy dolog a csomagok
alján démonokra bukkanni, és egészen más megszelídíteni őket, főleg, ha a régi
beidegződéseink és a sérüléstől való félelmeink egyszerre lépnek működésbe... Ez
történik Laurával is, de a válságos pillanatban segítségére siet egy különleges
ember, Berci atya, aki évek óta foglalkozik problémás fiatalokkal, akiket
rendszeresen magával visz Srí Lankára önkénteskedni. Laura is a csapattal tart,
hogy velük együtt jöjjön rá, hogyan gyógyíthatja meg saját belső gyermekét.
Emellett más új élmények és leckék is várnak rá ebben az egyszerre békés és
színes országban, ahol egy elefánt ormányának érintésétől többet lehet tanulni,
mint a világ összes bölcsétől. Budai Lotti Tök-életlen életek-sorozatának
befejező részében Laura az útja végére ér egy csodálatos helyen, ahol az
ellentétek békésen megférnek egymás mellett, és ami ideális arra, hogy az ember
megtalálja önmagát, és valaki másnak is helyet csináljon az életében. Persze
kérdés, hogy kinek... Bencének? Lórántnak? Vagy valaki egészen másnak?