Holdidő A Holdidőben, mely a Popper-életmű legnépszerűbb darabjai közé tartozik,
a neves pszichológus múltjának emlékezetes szereplőivel ismerkedhetünk meg, akik
erősen formálták a személyiségét és a gondolkodását - családtagjaival,
barátaival, mestereivel, példaképeivel, sőt, olyan ellentmondásos, kétes
megítélésű figurákkal is, akik valamiért mégis mély nyomot hagytak benne. A
szerző éles szemű pszichológusként lenyűgözően színes, érzékletes
karakterrajzokat ad, tehetséges történetmesélőként pedig emlékezetes anekdoták
és kalandok sokaságával szórakoztatja az olvasót. De nem okoz csalódást azoknak
sem, akik az élet érdekes dolgairól elmélkedő, filozofikus Poppert kedvelik,
hiszen ebben a kötetben is bebizonyítja, hogy - amint azt Pető Andrásról írja -
ő maga is a lélek fenekéig látott. Néha mélyebbre is. Ez a könyv tanúságot akar
tenni arról, hogy a tegnapban is volt szerelem, jókedv, alkotás, szellemi fény,
ami időnként beragyogta az utólag kizárólag sötétség birodalmának hazudott
világot. És bőven volt részünk gyötrődésekben, tanácstalanságban,
kegyetlenségben és butaságban is, akárcsak ma. Mégis, még mindig szeretünk élni.
A portrét választottam műfajul. Őseimről és azokról a korszakra jellemző
figurákról írok, akik személyesen is jelentős hatással voltak rám. Művészek,
politikusok, misztikusok, filozófusok, szélhámosok arcéle villan fel, tekintete,
szavai, mozdulatai elevenednek meg, ahogy emlékezetemben, a legszubjektívebb
torzításokkal megőrződtek. Csak halottakról írok. Életben lévő
hozzátartozóiktól, barátaiktól elnézést kérek.