Hegemónia helyett - Magyar-német kapcsolatok 1990-2002 között Jelen könyv célja
az 1990?2002 közötti magyar külpolitika egyik fontos fejezetének, a magyar?német
kapcsolatoknak a bemutatása. A kötet a sokszínű és sokrétű magyar?német
viszonyrendszeren belül a rendszerváltozás utáni első három magyar kormány ideje
(1990?2002) alatti magas szintű politikai kapcsolatokra fókuszál, de
természetesen szerepet kapnak gazdasági, biztonságpolitikai, kulturális
aspektusok is. A könyv elsőszámú forrásbázisa a magyar Külügyminisztérium több
ezer végig olvasott és kiértékelt aktája, amelyek egy része korábban titkos
anyagnak minősült. A munka tehát autentikus forrásokból, első kézből tudósít a
magyar?német kapcsolatokról és izgalmas fényt vet olyan politikusok
külpolitikájára és személyiségére, mint Antall József, Horn Gyula, Orbán Viktor,
vagy német részről Helmut Kohl, Edmund Stoiber és Gerhard Schröder. A könyvön
vörös fonálként húzódik végig az a kérdés, hogy Németország hegemón pozíciót
töltött-e be Magyarországon 1990 után ? más szóval, rendre a német politikai és
gazdasági akarat érvényesült-e hazánkban vagy sem. A magyar Külügyminisztérium
iratanyaga, a magas rangú diplomatákkal folytatott háttérinterjúk, a
szakirodalom, a sajtóhírek, valamint a hivatalos dokumentumok fényében válaszunk
egyértelmű: noha Németország volt Magyarország a legfontosabb bilaterális
partnere az 1990 utáni években, német dominanciáról, hegemóniáról nem
beszélhetünk. A könyv tanulsága, hogy a két ország sokrétű kapcsolatát
méltányosként lehet a legjobban leírni. Amennyire lehetett, a két fél 1990 után
igyekezett megérteni a másik indítékait, igyekezett figyelembe venni érdekeit,
igyekezett kommunikálni ügyekről, akár konszenzusos akár konfliktusos kérdések
voltak, és egyet nem értés esetén is igyekeztek nem felégetni a hidakat.