Köztes tere A Köztes terek a közelmúlt nyóckerét vizsgálja, vagyis azt a
városnegyedet, amely a rendszerváltás utáni rövid életű, mégis egyedülálló roma
identitásépüléseknek, kulturális gyakorlatoknak, önreprezentációs kísérleteknek
volt a helyszíne. Az 1990-es és 2000-es évek elején ugyanis ez a gettónak is
láttatott városi tér olyan intézményeknek, civil szerveződéseknek, kulturális
fesztiváloknak, vagy akár freestlye hip-hop esteknek adott otthont, amelyek, ha
csak átmenetileg is, de átírták vagy legalábbis megzavarták a hegemónikus
társadalmi normákat; új szerepeket, megnyilvánulási lehetőségeket felkínálva a
kerületben élő romáknak. A könyv - támaszkodva a városnegyed társadalomtörténeti
előzményeire - egyszerre vizsgálja a nyócker fizikai és metaforikus tereit,
különféle filmes, zenei vagy közösségi reprezentációs példákat alapul véve,
illetve a Magdolna-rehabilitáció hatását vizsgálva. A hibrid, köztes nyócker
feltérképezése egyfajta megkésett dialógust kezdeményez, láthatóvá téve a mára
jórészt elveszett, láthatatlan józsefvárosi roma kulturális gyakorlatokat.