Peremre ?szorult, kábítószerbe menekülő, cél és jövő nélküli fiatalokról szól ez
az izgalmas és elgondolkodtató riportfüzér. Önvallomások egy kortársuknak. Egy
kortársuknak a sok-sokezer közül, aki bizonyíték rá, hogy a könyvben bemutatott
életutak nem sorsszerűek, ahogyan sokan önmagukat is próbálják fölmenteni. De
mégiscsak azok, ha a könyvben is fölvázolt, a valóságban, országosan sok ezernyi
életpályának mégis hasonló az iránya. Mert ismét és ismét kiderül, hogy a
kábítószernek jól körülhatárolható gazdasági, szociális és családi háttere van,
hogy akkor és ott támadja az embert, amikor és ahol a legvédtelenebb: fiatal
korában, a személyiségében, egészében, erkölcsében. Családok, kapcsolatok
hullanak szét a nyomában, de az emberek többsége számára ez elképzelhetetlen,
amíg személyesen nem érintettek. És amikor egy családot megérint, többnyire már
késő, mert felkészületlenek rá. Való igaz, hogy felvilágosító és tudományos
könyvek, előadások tucatjai születtek már erről a témáról, de személyes élményt
csak a hasonló riportok nyújthatnak. Rácz Zsuzsa könyvének pontosan ez adja a
súlyát és drámai erejét. És a megértés, az együttérzés, ami egyedül képes
hitelessé tenni egy hasonló munkát. Kepes András