ELŐSZÓ Több mint másfél száz esztendeje Kossuth Lajos és Debrecen neve
elválaszthatatlanul összefonódik a történelmi köztudatban. Pedig a nagy magyar
politikus alig néhány hónapot töltött a városban. Ez a rövid idő, 1849 tele és
tavasza viszont pályafutásának csúcspontját jelentette, és Debrecen történetének
is alighanem legdicsőbb periódusa. Kossuth innen irányította a szabadságharc
küzdelmeit, itt választották meg kormányzóelnökké. S a költő, Oláh Gábor
emelkedett szavaival: ?Itt zengett vétót bősz Ausztriának Kossuth angyal-szava,
s megállt a Nap; A kétfejű sas szárnyai leválnak, Mert a magyar turul beléharap.
Be kár, hogy három nap volt csak ez évben. Mint a mesékben... jött s tűnt, mint
az álom. Noha mai tudásunk szerint Kossuth a szabadságharcot megelőzően sosem
járt a városban, idefűződő kapcsolatai jóval korábbi keletűek. Lényegesen
elmélyültek ezek a márciusi forradalmat követően. Az ekkor tartott első
közgyűlésen ?fonódott először Kossuth Lajos neve - mintegy hivatalosan is -
Debrecen történetébe, hogy aztán fárosza legyen a nagy küzdelem napjaiban, majd
visszavárt reménysége a megpróbáltatások hosszú éveiben.2 A többszöri
levélváltás és a ritka személyes látogatások révén az összeköttetés a több
évtizedes száműzetés idején is megmaradt, a volt kormányzó helyi kultusza pedig
fokozatosan kiteljesedett, új és új elemekkel bővült, élete végén pedig jól
érzékelhetően felélénkült. Kossuth Lajos születésének kétszázadik évfordulója
különleges és ünnepi alkalmat kínál arra, hogy ennek a több évtizedes
kapcsolatnak a történetét a részletekig hatolóan felidézzük, sokat merítve a
korabeli forrásokból: levelekből, jegyzőkönyvekből, újságcikkekből,
visszaemlékezésekből stb. Elsősorban arra törekedtem, hogy a politikusnak a
cívisvárosról írt sorait, beszédrészleteit minél teljesebben feltárjam. Hasonló
szándék vezérelt a debreceniek Kossuthhoz intézett leveleinek, táviratainak
közzétételével. Erősen válogatva, többnyire csak jelzésszerűen idézem viszont az
itteniek sűrűn publikált cikkeit, gyakori emlékbeszédeit.