?Nem gondoltam, hova eszkalálódhat az őszödi beszéd kiszivárgása nyomán kitört
felháborodás, amikor este kimentem a Parlamenthez. A hangulat békés volt. Az
eseménysort vagy az utcáról tudósítottam végig, vagy szerkesztőként dolgoztam a
Hírszerző.hu-nál. Korábban nem hittem volna, hogy egy rendőrattakhoz is hozzá
lehet szokni valamennyire, csak akkor döbbentem rá, hogy kialakult egyfajta
közöny bennem a látottak iránt, amikor egy ismerősömmel egyik este elnéztünk a
Parlamenthez, az Alkotmány utca felé, és éppen belefutottunk egybe. (?) Én
szinte csak azt mérlegeltem, az egész megér-e annyit, hogy felhívjam az aznapi
ügyeletes hírszerkesztőt, és megkérdezzem, van-e kint tudósítónk, vagy ha nincs,
bediktáljak-e pár mondatot, de az ismerősöm teljesen megdöbbent. Ő akkor látott
ilyet. Aztán akkor fogtam fel, mennyire abnormális, feszült légkörben éltünk mi
abban az időben Budapesten, amikor pár nappal a helyhatósági választások előtt
hazalátogattam a szüleimhez Gántra. Úgy emlékszem, szinte szó szerint a
fellélegzéshez hasonló érzés volt átélni a nyugalmat. A feszültség viszont,
sokféle formában azóta is itt maradt velünk. Őszöd hatását már sosem tudjuk
kiküszöbölni, rengeteg remek elemzés született a beszéd következményeiről. Én
úgy gondoltam, érdekes lenne megkérdezni közéleti szereplőket, ők hogyan látják,
mennyiben hat máig a beszéd, és a botrány, mennyiben lökte kényszerpályára az
országot, mit hozott Orbán Viktor kétharmada, és mik várnak ránk egy
folyamatosan átalakuló (nem feltétlenül jó irányba haladó) Európai Unióban. Az
itt olvasható vélemények számos ponton ellentmondanak egymásnak, azt hiszem, ez
így természetes?? (Kósa András Előszavából) Akik válaszoltak a szerző
kérdéseire: Balázs Péter, Csaba László, Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Gulyás
Gergely, Gyurcsány Ferenc, Horn Gábor, Jeszenszky Géza, Krekó Péter, Kukorelly
Endre, Lendvai Ildikó, Molnár Gyula, Mráz Ágoston, Nick Thorpe, Pogátsa Zoltán,
Schiffer András, Schöpflin György, Stefano Bottoni, Tóth Károly, Török Gábor.