A Dán Királyság kontinensünk talán legrégibb, jogfolytonosan létező állama: az
1972 óta uralkodó II. Margit családfája a 10. század legendás királyaiig,
Kékfogú Haraldig és apjáig, Öreg Gormig vezethető vissza egyenes ágon. Mindez
önmagában is felkeltheti a magyar olvasó érdeklődését az ország iránt, de a két
ország közötti történelmi párhuzamok sem kevésbé izgalmasak.Dániában és
Magyarországon szinte egy időben történik meg a kereszténység felvétele és jön
létre a nyugati típusú monarchia. Pár évszázaddal később a királyi hatalom
korlátozása is hasonló okokból megy végbe, bár az eredmény különböző: míg nálunk
a rendi gyűlés, Dániában az országtanács képezi a királyi hatalom fő
ellenpontját. A kora újkori Magyarországon a Habsburgok abszolutisztikus
törekvései elbuknak a rendek ellenállásán, Dániában viszont a svédekkel szembeni
vesztes háborúk a fiskális-katonai állam szükségességét támasztják alá, melynek
egyedülállóan erős változata jön létre az 1660-as években. 1848 márciusában
aztán mindkét országot eléri az európai forradalmi hullám: a békés körülmények
között létrejött alkotmányos monarchia Magyarországon a rendi képviseleti,
Dániában az abszolút monarchia kormányformáját váltja fel.A közös kiindulópont,
a hasonló kérdésekre adott, sok esetben hasonló válaszok különleges színt
kölcsönöznek számunkra Dánia alkotmánytörténetének tanulmányozásához, miközben
az eltérő társadalmi és gazdasági fejlődésből fakadó, különösen az újkorban
szembetűnővé váló különbözőségek azt segíthetnek megérteni, miképpen és milyen
okok miatt távolodott el egymástól az évszázadok során Gorm és Harald, illetve
Géza és István egykoron egymással szinte párhuzamosan fejlődő állama. Ehhez az
intellektuális utazáshoz kíván hozzájárulni a jelen kötet.