1949-ben a fiatal magyar emigráns, Lámfalussy Sándor egy bőrönddel a kezében és
néhány dollárral a zsebében érkezett Belgiumba. Nem egészen ötven évvel később
pedig ő nyújtotta át a nyomdának a második legjelentősebb nemzetközi valuta, az
euró első bankjegyterveit. Az euró atyjaként ismert Lámfalussy Sándor
kétségkívül napjaink nemzetközi pénzügyi életének egyik legmeghatározóbb alakja.
Az Oxfordi Egyetemen szerzett közgazdaságtani doktori fokozatot, majd a Leuveni
Katolikus Egyetemen és az amerikai Yale Egyetemen oktatott. Részt vett az
Európai Gazdasági és Monetáris Unió alapjait kidolgozó Delors-bizottság
munkájában, és 1994-1997 között ő lett az Európai Monetáris Intézet első elnöke.
Meghatározó szerepet játszott az Európai Központi Bank megalapításában. 2000-ben
az Európai Tanács felkérte, hogy a Bölcsek Tanácsának elnökeként tegyen
javaslatokat az európai szabályozással összefüggő döntéshozatali mechanizmus
egyszerűsítésére és hatékonyabbá tételére. A testület javaslatait 2003-ban
fogadták el, segítségükkel sikerült némi rendet teremteni az addigi kaotikus
szabályozási környezetben. De hol van Lámfalussy, az ember? Ki ő valójában? E
kérdésekre a könyv lapjain párbeszéd formájában megjelenő visszaemlékezésből
kapunk méltó választ. Lámfalussy Sándor 2010 és 2012 között otthonában mesélt
életéről a szerzőknek: Christophe Lamfalussynak, Ivo Maesnek és Sabine
Pétersnek.