Kedves Réztudatos Olvasó! Idestova öt éve annak, hogy Réz András legutóbbi
szorongásait kézbe vehettük. Azóta épült-szépült az ország, hetenként
fesztiváloztunk, gasztroforradalmat éltünk, egyre több kütyüt nyomkodtunk,
online pornó- és offshore nagyhatalom lettünk, pokémonoztunk, tisztítókúrán
fogytunk, boltokat és határokat zártunk, és persze jócskán térköveztünk. És mint
a régi (avagy retró) viccben, a Réznek mindenről az jut eszébe, pontosabban
mindenről eszébe jut valami. Ezeket a valamiket; bosszankodásait és örömeit,
like-jait és dislike-jait, boldogító vagy vitriolos ki- és beszólásait (vitriol,
lásd Wikipédia) gyűjtötte egy fedél alá,hogy te is jól kiszoronghasd magad,
drága olvasó, vagy ha éppen leszoktál róla, akkor legalább éld át az élményt
újra. Réz András esztéta, kritikus, író és olvasó, urbánus mesemondó. A
tizenhárom éve megjelent Válogatott szorongásaim, majd az azt követő Még mindig
szorongok után, íme a Szorongás-trilógia (csak neked, csak most, kedves
sorozatfüggő olvasó) befejező darabja. Kommentár aktuális és fontos, avagy
nemzeti konzultációt igénylő, vagy éppen a sarki gasztrocsehóban megbeszélendő
ügyeinkről.