Szepes Erika 1946. december 24-én született Budapesten. Gimnáziumi tanulmányait
az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Iskolában végezte, kitűnő érettségivel (1965).
1964-ben az OKTV-versenyeken több díjat kapott, ezzel felvételt nyert az ELTE
magyar és latin szakára. Itt végzett 1970-ben. Szakdolgozatát ókori
vallástörténetből írta. Egyetemi doktori disszertációja görög vallás- és
irodalomtörténet tárgyú volt (A homéroszi Hermész-himnusz komikuma, 1978).
Kandidátusi disszertációját a mai magyar költészet átfogó elemzésével (Magyar
költő?magyar vers, 1990) szerezte meg. 1970-től az Akadémiai Kiadó Világirodalmi
lexikonjánál felelős szerkesztőként az ókori irodalmakat szerkesztette. Maga is
számos cikket megírt, továbbá részt vett a lexikon fogalmi anyagának írásában.
1982-től a Szépirodalmi Könyvkiadó felelős szerkesztője 1985-ig, 1985?1991
között főszerkesztője volt. 1988?1989 között Soros-ösztöndíjat kapott. 1991-ben
elveszítette állását, azóta megbízásos munkákból él. 1991?2005 között tanított
az ELTE magyar irodalomtörténeti tanszékén, négy és fél évig a Zsigmond Király
Főiskolán adott elő egyetemes művelődéstörténetet és 20. századi magyar és
világirodalmat (2001-től). 2005-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem DLA
képzésében vesz részt. 1993 óta a Nagy Lajos Irodalmi és Művészeti Társaság
elnökségi tagja, szervező titkára, a Nagy Lajos Alapítvány kuratóriumának
elnöke. 2003 óta a Nagy Lajos Társaság elnöke. 1993-tól az Ezredvég irodalmi
folyóirat vers- és képzőművészeti rovatának vezetője. Az 1998-ban indult
Aquincumi Költőversenyek zsűrielnöke. Nagy Lajos-díjat 1994-ben, Gábor
Andor-díjat 2005-ben kapott, majd 2006-ban a Magyar Köztársaság Elnöki Érdemrend
arany fokozatával tüntették ki.