Egy sivatagi vagyis magányos rókát nevelgetek. Kisebb a macskánál és hatalmas a
füle... Szerencsétlenségemre olyan vad, mint a nagymacskák, és úgy is üvölt,
mint az oroszlán... Húgának írja 1928-ban a marokkói Cap Jubyből a fenti sorokat
Antoine de Saint-Exupéry a világhírű író és pilóta. Mindannyian emlékezünk a
rókára, aki ezek szerint jogosan kérleli a kis herceget, hogy szelidítené meg
őt. Ez a kötet a tízéves Exupéry levelével kezdődik; rengeteget megtudhatunk a
repülés iránti szenvedélyéről, és arról, hogyan lett később író. A századdal
egyszerre született és fiatalon halt hősi halált. Leveleiben mindvégig megmaradt
rajongó és morcos kisfiúnak. Életvidám, vakmerő lénye mindannyiunkat elvarázsol.