Ó, azok a boldog kamaszévek?! ? De felsóhajthat-e így a visszatekintő, ha
fogszabályzót hordott, allergiás volt szinte mindenre, nem volt se jóképű, se
kisportolt, tériszonnyal küszködött, és a gének gonosz játéka folytán egyéb
kellemetlenségeknek is ki volt téve, például álmában beszélt? S akkor még egy
szót sem szóltunk a mindig útban lévő kisöcsről, valamint a szülők nem éppen
kamaszbarát húzásairól? Ez a lefegyverző őszinteséggel és iróniával megírt
regény egyértelművé teszi: érthető az édes-bús nosztalgia, pedig a felnőtté
válást a lehető legjobb adottságokkal felvértezve is megszenvedjük. Ám
mindeközben az életre szóló barátságokat érlelő bandázás, az első világmegváltó
tervek, az első nagy szerelmek időszaka megismételhetetlen csodákkal van teli.
Miközben a most 32 éves, angol-francia-német származású író ifjúkorának
kísérőjéül szegődünk, óhatatlanul újraéljük egyszervolt kamaszkorunk szép és
sajgó, felemelő és felkavaró, gyötrelmes és máig nevetésre késztető emlékeit.