Az Alaszkai-öböl Hogyan lehet megragadni az időt, valamit a világ
állandóságából? Turbuly Lilla novellái erre tesznek kísérletet. Kimerevített
pillanatok, amelyekben a legintimebb valóságunk tanulmányozható: szerelem,
hűség, hűtlenség, öregedés, családi kapcsolatok. Apró elmozdulások, a
legközelebb kell hajolni ahhoz, hogy a változás láthatóvá váljék. Aki számára
ismerős Turbuly Lilla költészete, most sem fog csalódni: a szemlélődő, ám az
emberi kapcsolatokra, élethelyzetekre érzékenyen reagáló verselő ezúttal
prózában meséli el a történeteit. Aki pedig most találkozik először ezzel a
világgal, talán elcsodálkozik, hogy mennyire másképp látja viszont a már bejárt
tereket, megélt helyzeteket. Az Alaszkai-öböl novelláiban nemcsak a szobrok
kapnak hangot, de azok a figurák is, akik mellett nap mint nap elmegyünk, ám
szinte sosem próbáljuk meg a világot az ő szemükkel látni. Helyekhez kapcsolódó
történetekből bomlanak ki a személyes sorsok, családi mozaikokból pedig városi
legendák szövődnek. Mire gondolnak a Nereidák a Ferenciek terén? Hát az éjjeliőr
az edzőterem üvegfalán túl? Meddig úszik a hídról bedobott papírhajó? Ki püföli
a zongorát a fal túloldalán? Pontos látlelet a hétköznapokról, és ezen keresztül
az ezredforduló világáról. A könyv szerkesztője Benedek Anna, a borítót Varga
Zso'fi E'jszakai horga'sz ci'mu? ke'pe'nek felhasználásával Szalay Miklós
tervezte. A szerző portréját Bach Máté készítette.