A bazilika hercegnője 1625. Az új pápa választását ünnepli Róma, amikor egy
gyönyörű angol hercegnő érkezik az örök városba, akinek az édesanyja olasz
származású. A bíborosok és kurtizánok városában hamar felfedezi a pökhendi
gazdagok és a nyomorult szegények, a rend és a káosz, a szigorú erkölcsiség és a
szabadosság zavarba ejtő ellentéteit. Róma elbűvöli Clarissát, akit az olaszok
principessának szólítanak. Clarissát nemcsak Róma nyűgözi le, hanem a barokk kor
két világra szóló művésze is: az egyik Lorenzo Bernini, a zseniális
szobrász-építész, a pápák és a nők kedvence, a nagyvilági férfi, a másik
Francesco Borromini, a mogorva, magának való, tüskés modorú lángelme, az
építészet megújítója, a tökéletesség megszállottja. A két férfi az új Rómát
akarja felépíteni, s szembeszökően ellentétes természetük ellenére is arra
kényszerülnek, hogy összefogjanak a nagy cél érdekében. Hiába kettejük
egymásrautaltsága a művészetben, Clarissa iránt érzett szerelmük halálos
ellenséggé teszi őket. A principessa élete azonban nem a férfiak miatt kerül
veszélybe, hanem nagynénje, donna Olimpia, a pápa sógornője és szeretője miatt.
Ez a gyilkos indulatok rabjává, a féltékenység megszállottjává lett asszony a
háttérből les leendő áldozataira, köztük Clarissára, s csak a megfelelő
pillanatra vár a pestistől bűzlő városban, hogy héjaként csapjon le
unokahúgára...