Gertrud a nevelőnő ?Valódi, hamisítatlan tengerészkülsejű férfi állt előttem, a
harmincas és hatvanas évek közt, mosolygós, frissen borotvált arccal, melynek
simaságát csak két pompás pofaszakáll tette változatossá. Ezenkívül még hatalmas
szakáll lógott az állán, a hátán és a kezein, míg őszbe csavarodott bajusza
vállain átvetve tette teljessé a képet [?]. A keresztárboc vitorlájához
támaszkodva figyeltem [?], s tűnődtem - kell-e mondanom, olvasóm, hogy jó anyám
jutott eszembe. Akinek volt...