Szerző: Truman Capote Európa Könyvkiadó, 2024 Aztán amikor leszálltam a buszról,
egyszer csak felkapott egy férfi, és úgy magához szorított, hogy levegőt sem
kaptam; egyszerre sírt és nevetett - magas, jó megjelenésű ember volt, és
tényleg sírt is, és nevetett is. - Nem ismersz meg? Nem ismered meg a papát? Én
egyszerűen megnémultam. Nem is szóltam egy szót sem, amíg végre, már a taxiban
ülve, meg nem kérdeztem tőle: - Hol van? - A házunk? Itt, a közelben... - Nem a
ház, hanem a hó. - Miféle hóról beszélsz? - Én azt hittem, hogy itt majd sok hó
lesz. Furcsán nézett rám, de elnevette magát. - New Orleansban még sohasem esett
hó. Én legalábbis nem tudok róla. De hallgass csak! Hallod az égzengést?
Mindjárt esik. Nem tudom, mitől ijedtem meg jobban, az égzengéstől-e, a cikázva,
sisteregve lecsapó villámoktól - vagy az apámtól. Amikor az este lefeküdtem, még
mindig zuhogott. Elmondtam a szokásos imáimat, és külön imádkoztam azért is,
hogy mihamarább otthon lehessek Sooknál. El sem tudtam képzelni, hogyan fogok
elaludni, ha Sook nem kíván jó éjszakát, és nem puszil meg. És tényleg nem is
tudtam elaludni, csak azon gondolkodtam, vajon mit hoz majd a Mikulás. Nagyon
szerettem volna egy gyöngyház nyelű bicskát. Meg egy nagy kirakós játékot.
Cowboykalapot, hozzá való lasszóval. A kötet adatai: Kötés: keménytáblás
Megjelenés éve: 2024 Terjedelem: 172 oldal