Nemesfémbányászat a kora újkori Erdélyben Szerző: Mátyás-Rausch Petra Martin
Opitz Kiadó, 2023 ?Mikor ugyanis az elmúlt esztendőben Erdélyben laktam, s a
levegő, a víz és minden, amit nem tudunk nélkülözni, rendkívül ellenséges volt,
az ottani nép erkölcse, nyelve, beszéde és gondolkozása természetemmel
teljességgel ellenkezett, mégis találtam olyan helyeket, amelyeket gyakran hiába
keresünk. Hogy most ne szóljak a könyvekről, amelyek nagy hatalmukkal képesek a
hozzájuk fordulót eligazítani, Zlatna híres bányája, amelyet a bosszúságok elől
menekülve néhányszor felkerestem, olyannyira tetszett nekem, hogy e tetszésemet
azokkal is közölni kívántam, akik nem juthattak oda.? Martin Opitz német
humanista Zlatna, avagy a lélek nyugalmáról című híres tankölteményében nem
éppen hízelgően írt Erdélyről, ahová Bethlen Gábor hívta, hogy előmozdítsa az
erdélyi oktatás és kultúra reformját. Opitznak a sok nehézség mellett egyedül a
híres zalatnai aranybánya nyújtott vigaszt, amely annyira megtetszett neki, hogy
megörökítette méltán híres művében. Az elegáns, esszéhez is hasonlított,
alexandrinusokban megírott költeményben először faluként, illetve városkaként
emlékezett meg Zalatnáról, amelyről a későbbiekben azt állította, hogy
érclelőhelyeit tekintve egész Európával dacolhat, és bányái széles körben
ismertek. Az olvasó ebben könnyedén felfedezhet némi ellentmondást, amely jól
érzékelteti a korabeli erdélyi aranybányászat kétarcúságát. Egyrészt kiütközik
belőle a történeti hagyományban végig jelenlévő toposz, miszerint Erdély a
bőségszaru, a mesebeli gazdagság földje, másrészt magában hordozza az
ellentétpárokat is: a jelentéktelenséget, szegénységet, kicsinységet. Ez a
feloldhatatlan ellentét végigkísérte a korszak bányászatát, nem véletlenül
fogalmazta meg Paulinyi Oszkár a gazdag föld ? szegény ország ?elméletét?,
miszerint hiába rejtett az erdélyi föld méhe rengeteg kincset, ebből az ott
lakók nemigen tudtak meggazdagodni. A mindenkori történész feladata azonban az,
hogy az elődei által megalkotott tézisek mentén újabb források és értelmezési
módok után kutatva induljon tovább a történetírás rögös útján. Jelen kötet is
ennek szellemében fogant. Annak akartam utánajárni, hogy a nemesércbányászat mit
is adhatott Erdély népének a kora újkorban, mennyire gazdagította vagy éppen
szegényítette őket. Mi módon dacoltak a korabeli bányászok a természet által
eléjük gördített akadályokkal, és ez a harc milyen technikai, társadalmi
újításoknak lett a bölcsője? A kötet adatai: Formátum: B/5 Kötés: keménytáblás
Megjelenés éve: 2023 Terjedelem: 160 oldal