Szerkesztette: Németh István, Tollas Gábor ELTE Eötvös Kiadó Kft., 2008 A
Németország szovjet megszállási övezetében fekvő birodalmi fővárost 1945-ben a
Vörös Hadsereg foglalta el, de a Hitler-ellenes szövetségesek megállapodása
értelmében négy hatalom szállta meg. Közvetlen érintkezésük miatt itt kezdődött
a hidegháború és a rendszerek versenye is.1948-1949-ben a szovjetek blokád alá
vonták Nyugat-Berlint, hogy kiszorítsák a nyugatiakat a városból, amelyet azok
grandiózus légihíddal hiúsítottak meg. 1953 júniusában a szocialista országok
között elsőként Kelet-Berlinben mozdultak meg a munkások, amelyet szovjet
páncélosok vertek le. 1958 novemberében Hruscsov ultimátummal igyekezett
eltávolítani a nyugatiakat Nyugat-Berlinből, s amikor kísérlete kudarcot
vallott, az NDK vezetése 1961 augusztusában fallal vette körül a városrészt. A
megosztott ország után Berlin is két részre szakadt. Ezért terjedt el a találó
mondás: ?A német kérdés mindaddig nyitott, míg a Brandenburgi kapu zárva van.? A
berlini kérdésnek évtizedekig belpolitikai, külpolitikai, geostratégiai, állam-
és nemzetközi jogi, valamint humanitárius dimenziói alakultak ki. A kapu
megnyitására 1989 novemberéig kellett várni, amelyben Magyarországnak is része
volt az NDK menekültek kiengedésével és az NDK rendszerének fellazításával. ?A
falból Magyarország verte ki az első követ? - köszönte meg Kohl kancellár az
ország hozzájárulását. Németország újraegyesítése pedig Európa egyesítését is
jelentette. A kötet adatai: Kiadás éve: 2008 Kötés: keménytábla Terjedelem: 628
oldal