Szerző: Ganczer Mónika Dialóg Campus Kiadó, 2014 Noha az állandóság képzetét
keltik, az államok is sajátos életet élnek: megszületnek és megszűnnek.
Létezésük olyan meghatározó eseményei, mint az egyesülés, a szétválás, az
elszakadás vagy a terület egy részének átadása szükségképpen kihatással vannak
az egyén életére is. Többnyire az állampolgárok kiszolgáltatott szemlélői az
államutódlással járó radikális változásoknak: ideális esetben maguk és
családtagjaik megszerzik az új állam polgárságát, ám olykor hontalanság vagy
akár kiutasítás vár rájuk. Hatékony védelmet elsősorban a nemzetközi jogtól
remélhetnek. A kötet eme problémakör átfogó vizsgálatára vállalkozik, az
állampolgárság általános kérdéseitől haladva az államutódlás speciális esete
felé. Az állampolgárság történeti előképei, kialakulása, fogalma, kizárólagos
belső joghatóságba tartozása, elismerésének megtagadása és effektivitása
napjainkban is komoly viták tárgyát képezik a tudományos és a gyakorlati életben
egyaránt. Mindezen kérdések áttekintésén túl, a kötet feltárja az államutódlás
állampolgárságra gyakorolt hatásának elméleti alapjait, értékeli a nemzetközi
dokumentumokat, rámutat azok hiányosságaira, továbbá szabályozási javaslatokat
kínál a felmerülő nehézségek áthidalására. Az elemzést esettanulmányok teszik
teljessé, melyek az államutódlás számos példáján ? köztük hazai vonatkozású
eseményeken ? keresztül világítják meg az elméleti fejtegetések gyakorlati
jelentőségét. A hazai szakirodalomban hiánypótló jellegű kötet széles körben
számot tarthat a szakemberek és a téma iránt érdeklődő olvasók figyelmére. A
kötet adatai: Formátum: B/5 Kötés: kartonált Megjelenés éve: 2014 Terjedelem:
344 oldal Tartalom: Előszó 9 I. Fejezet | Az állampolgárság fejlődésének
története 15 1. Polgárok az ókorban 15 2. Alattvalók és hazafiak a középkorban
22 3. Állampolgárok az újkorban 29 II. FEJEZET | Az állampolgárság fogalma
napjainkban 35 1. Az állampolgárság mint kapcsolat 35 1.1. Az állampolgári hűség
38 1.2. Az állampolgár és az állam megfelelő kapcsolata 40 2. Az állampolgárság
mint tagság 41 3. Az állam szuverenitásának megnyilvánulása az állampolgárok
felett 42 4. Az állampolgársághoz fűződő jogok és kötelezettségek 43 4.1. Az
állampolgárság státusz vagy jogviszony jellege 43 4.2. Az állampolgári jogok és
kötelezettségek és az állampolgárság elkülönítése 45 4.3. Az állampolgári jogok
és kötelezettségek keletkezése 46 5. Az állampolgárság közjogi vagy magánjogi
jellege 47 6. Az állampolgárság belső jogi és nemzetközi jogi természete 48 7.
Az állampolgárságra használt kifejezések sokfélsége 49 8. Az állampolgárság
belső jogi és nemzetközi jogi fogalma 54 III. Fejezet | Az állampolgárság belső
jogI SZABÁLYOZÁSÁNAK nemzetközi jogI KERETEI 55 1. Az állampolgárság belső jogi
és nemzetközi jogi szabályozásának történeti szétválása 55 2. Az állampolgárság
belső joghatóságba tartozásának és nemzetközi jogi szabályozásának kettőssége 56
3. Az állampolgárság más államok általi elismerése 63 3.1. Az állampolgárság el
nem ismerésének kinyilvánítása az állampolgárság szabályozásának nemzetközi
kötelezettségbe ütközése esetén 65 3.2. Az állampolgárság el nem ismerésének
kinyilvánítása az effektivitás elve alapján ? avagy mennyiben jelent nemzetközi
kötelezettséget az elv biztosítása? 66 3.2.1. Az effektivitás elvének hatása az
egyének diplomáciai védelmére 66 3.2.1.1. Az egy állampolgársággal rendelkező
egyének diplomáciai védelme 66 3.2.1.2. A kettős vagy többes állampolgárok
diplomáciai védelme 76 3.2.2. Az effektivitás elvének hatása az állampolgárság
megadására 80 IV. FEJEZET | AZ ÁLLAMUTÓDLÁS ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT ÉRINTŐ HATÁSÁNAK
ELMÉLETI ALAPJAI 85 1. Az államutódlás fogalmi alapvetése 85 1.1. Az
államutódlás és az államazonosság 85 1.2. Az állampolgárság megváltozásánál
releváns államutódlási esetek 89 2. Az államutódlás által érintett személyek
köre 92 2.1. Kritériumok az utódállam állampolgárságának megszerzéséhez 96
2.1.1. Az elődállam állampolgárait érintő kritériumok 96 2.1.1.1. Az elődállam
állampolgársága önmagában 96 2.1.1.2. Az érintett területen tartózkodás 98
2.1.1.3. Az érintett területen lévő illetőség 102 2.1.1.4. Az érintett területen
születés 111 2.1.1.5. A szülők kapcsolata a területtel 112 2.1.1.6. A területtel
fennálló megfelelő kapcsolat 112 2.1.1.7. Az egyéb kritériumok 113 2.1.1.8. Az
elődállam állampolgáraira vonatkozó kritériumok vagylagossága és kombinációja
113 2.1.2. Az elődállam állampolgáraihoz köthető egyéneket érintő kritériumok
114 2.1.2.1. Az utódállam állampolgárságát megszerző személytől való leszármazás
115 2.1.2.2. Az utódállam állampolgárságát megszerző személy házastársa 116
2.1.3. A területhez köthető külföldieket és hontalanokat érintő kritériumok 116
2.1.3.1. Az érintett területen tartózkodás 117 2.1.3.2. Az érintett területen
születés 117 2.1.3.3. Az egyéb kritériumok 118 2.2. Kritériumok az elődállam
állampolgárságának elvesztéséhez 118 2.2.1. Az elődállam állampolgársága 119
2.2.2. Az utódállam állampolgársága megszerzéséhez szükséges kritériumok 119
2.2.3. Az egyéb kritériumok 120 3. Az állampolgárság megváltozásának módjára
vonatkozó elméletek 120 3.1. Az állampolgárság automatikus változásának elmélete
120 3.2. Az egyén akaratának elmélete 122 3.2.1. Az optáláshoz való jog 123
3.2.2. A plebiscitum 129 3.3. Az államok belső jogát előtérbe helyező elmélet
130 3.4. Közvetítő elmélet: az állam akaratának elmélete 131 4. Az
állampolgárság megváltozásának időpontja 133 4.1. Az állampolgárság elvesztése
és megszerzése általában 133 4.2. Az optáláshoz való jog hatása az
állampolgárság változására 135 4.2.1. Az optálás megtörténése 135 4.2.2. Az
optálás eredménye: a korábbi állampolgárság visszaszerzése vagy megtartása? 138
4.2.3. Az utódállam állampolgárságának választása optálással ? a kvázi honosítás
esete 143 V. FEJEZET | AZ EGYÉN ÁLLAMPOLGÁRSÁGÁNAK VÉDELME Államutódlás ESETÉN a
tételes nemzetközi jogi szabályozásban 145 1. A nemzetközi emberi jogi
dokumentumok releváns rendelkezései 150 1.1. Állampolgársághoz való jog és az
attól való önkényes megfosztás tilalma 150 1.1.1. Univerzális védelmi szint 151
1.1.2. Regionális védelmi szint 157 1.1.3. Az állampolgársághoz való jog és az
önkényes megfosztás tilalmának tartalma 165 1.2. A diszkrimináció tilalma
állampolgárság tekintetében 168 1.2.1. Univerzális védelmi szint 169 1.2.2.
Regionális védelmi szint 172 2. Állampolgársági tárgyú nemzetközi szerződések
releváns rendelkezései 176 2.1. Univerzális nemzetközi szerződések 176 2.2.
Regionális nemzetközi szerződések 185 3. Az állampolgárság átfogó nemzetközi
jogi szabályozása az államutódlás esetére 191 3.1. Az Európa Tanács égisze alatt
létrejött Egyezmény az államutódlás esetén bekövetkező hontalanság elkerüléséről
191 3.2. A Nemzetközi Jogi Bizottság tervezete a természetes személyek
állampolgárságáról államutódlás esetén 195 VI. FEJEZET | VÁLOGATOTT
ESETTANULMÁNYOK 201 1. Magyar területátadások az első és a második világháborút
követően 201 2. Németország ?újraegyesülése? 216 3. A balti államok függetlenné
válása 221 4. Csehszlovákia szétválása 237 5. Eritrea elszakadása 243 6.
Jugoszlávia felbomlása 250 Következtetések 279 MEllékletek 293 1. A nemzetközi
emberi jogi dokumentumok összehasonlító táblázata 295 2. Az állampolgársági
tárgyú nemzetközi szerződések összehasonlító táblázata 299 3. Az állampolgárság
államutódlás esetére vonatkozó, átfogó nemzetközi jogi szabályozásának
összehasonlító táblázata 303 irodalomJEGYZÉK 307 Nemzetközi szerződések jegyzéke
324 Belső jogi dokumentumok jegyzéke 331 JOGESETEK JEGYZÉKE 339