Szerkesztő: Kopócsy Anna Magyar Képzőművészeti Egyetem, 2013 A Magyar
Képzőművészeti Egyetemen 2011-ben rendezett kiállítás az akkor 140 éves
intézmény múltjának egyik legizgalmasabb időszakát, a húszas éveket mutatta be.
Reformokkal, forradalmakkal és belviszályokkal teli fejezet ez. Művészperek,
botrányok és elbocsájtások sora jelezte, hogy az intézmény egy időre művészeti
és ideológiai csatatérré vált. Vajon lehet-e korszerű magyar művészetet
teremteni a Trianon utáni Magyarországon? Van-e helye a progressziónak, az
egyéni hangnak egy háborútól és forradalmaktól sújtott ország művészeti
iskolájában? Néhányan úgy vélték, a jövő magyar művészetének alapja a megújulás.
Olyan mesterek munkálkodtak a korszerű művészképzés ügyén ekkor, mint Lyka
Károly, Csók István, Vaszary János, Réti István, Rudnay Gyula és Glatz Oszkár. A
névsor önmagában is jelzi, hogy a tét nem pusztán egy iskolai reform volt, hanem
a korszerű magyar művészet maga. A kiállításon több mint kétszáz olajfestmény,
szobor és grafika tárta elénk a reformok ifjúságát; azt a nemzedéket, amely az
ezt követő évtizedekben meghatározta a magyar művészet arculatát. Ámos Imre,
Basilides Sándor, Hincz Gyula, Medveczky Jenő, Patkó Károly, Tóth Menyhért,
Vajda Lajos, Vilt Tibor és még sokan mások ritkán vagy sosem látott ifjúkori
munkái szerepeltek a kiállításon. Az egyetem saját muzeális gyűjteményének
kevésbé ismert darabjai mellett 11 fővárosi és vidéki közgyűjtemény, valamint
egy tucat magángyűjtemény ritkaságai kivételesen izgalmas metszetét nyújtják a
húszas évek magyar művészetének. A kötet - amellett, hogy a kiállítás
katalógusaként is szolgál - tíz hosszabb tanulmányban mutatja be a korszakot és
annak legfontosabb szereplőit. A kötet adatai: Kötés: Puhakötés Megjelenés éve:
2013 Terjedelem: 275 oldal