
ANTIFILOZÓFUSOK II.
Radikális gondolkodás a művészet tükrében Szerző: Kocziszky Éva L?Harmattan
Kiadó, 2024 ?Emlékszem, egy nagypénteken a San Rufino udvarára mentem, amikor a
húsvéti ünnepeken vándorszínészek érkeztek Assisibe, hogy előadják a Passiót. A
férfi, aki a Krisztust alakította, zihálva vitte a keresztet, majd eljátszották,
hogy keresztre feszítik, és piros festéket öntöttek kezére és lábára, ekképp
utánozván a kiömlő vért. Mikor szívet szakasztóan felkiáltott, »Éli, éli, lamá
szabaktáni!«, szememből patakzott a könny. A férfiak sóhajtoztak és jajongtak;
az előadás véget ért. Azután a színész eljött a házunkba, és anyám vacsorával
kínálta. Nevetni és tréfálkozni kezdett, és langyos vizet hoztak neki, hogy
lemoshassa magáról a festéket. Kicsi voltam, még nem értettem. »Hát nem
feszítettek keresztre?« ? kérdeztem tőle. Nevetett. »Nem, fiam, nem. Mutatvány
volt, játék? érted? Csak eljátszottam, hogy megfeszítenek.« Elöntött a harag, és
belevörösödtem. »Vagyis csaló vagy!« ? kiáltottam rá. Anyám azonban a térdére
ültetett, és így szólt: »Nyugodj meg, gyermekem, túl fiatal vagy még ahhoz, hogy
megértsd.« De most már felnőttem, Leó testvér, felnőttem, és értem, hogy miről
van szó. Ahelyett, hogy megfeszíttet?nék, egyszerűen csak gondolkodom a
keresztre?feszítésről. Lehetséges, Leó testvér, hogy mi is színészek vagyunk?? ?
Nikosz Kazantzakisz (Lukácsi Huba fordítása) ?Kocziszky Éva korábban már
megjelentetett egy Antifilozófusok című kötetet, a mostani kézirat ennek a
folytatása. Ez a vállalkozás már az első kötetben is izgalmas volt amiatt, hogy
a filozófiát egyfajta belső ellenzékével szembesítette, a dekonstruktív
gondolkodás jeles kortárs alakjaival. E mostani kézirat ennél jóval többre
vállalkozik: többszörös egybefonódásokat mutat be ? stílszerűen kiazmusoknak is
mondhatnánk őket: a filozófia és ellenzéke szál természetesen megmarad, de
hozzájön a történeti és a kortárs filozófia egybefonása, a hívőé és a nem hívőé
vagy eretneké, a szövegé és a képé, s végül a legfontosabb: a Bibliáé. Nagyon
személyes a vállalkozás, a szer?ző programszerűen elveti a hiánytalanságra s
konzisztens zártságra törekvő rendszer gondolatát, amelyet inadekvátnak tekint
az utóbbi kétezer év végére kialakult emberi szituációnk megragadására. Részben
ez teszi kortársunkká a korábbi gondolkodók közül választott példáit:
Augustinust, Assisi Ferencet, Hamannt. Mint akár az itt idézett két szent
nevének írásmódjából is kitűnik, Kocziszky nem kapcsolódik valamilyen egyházi
perspektívához. Elveti a dogmatikai szisztematikusság célkitűzését éppen úgy,
mint a rendszeres filozófiáét, rokon értelemben dogmatikusnak tekintve őket. A
legkülönbözőbb válságoktól szabdalt emberi valóságunkat nem lehet befogni ilyen
rendszerességgel, ami óhatatlanul valamilyen rendszertörekvést igyekszik
beleolvasni a Könyvek könyvébe is ahelyett, hogy a maga paradoxonjaival,
ellentmondásoktól sem visszariadó mivoltában igyekezne megérteni. Ez utóbbi
törekvés az, amit a szerző felvállal egyrészt a szövegekben, másrészt a képek
kiválasztásával már magában is, de ezt felerősítve a képek nyomán írt bibliai
reflexiók révén.? ? Prof. dr. Boros Gábor Kocziszky Éva az irodalomtudomány
professzora, magyar?német?ógörög sza?kos képzettséggel. Számos magyar és
kül?földi felsőoktatási intézményben tanított (Szegedi Tudományegyetem;
Veszprémi Egyetem; Freie Universität Berlin; Université de Lorraine, Metz),
jelenleg a Színház- és Filmművészeti Egyetem professzora. Fő kutatási területe a
dráma- és költészettörténet mellett az antik kultúra kortárs jelenléte, illetve
a kereszténységre vagy alapszövegére, a Bibliára irányuló gondolkodói és művészi
aktusok vizsgálata. A kötet adatai: Kötés: puhatáblás Megjelenés éve: 2024
Terjedelem: 236 oldal
Kiadó, 2024 ?Emlékszem, egy nagypénteken a San Rufino udvarára mentem, amikor a
húsvéti ünnepeken vándorszínészek érkeztek Assisibe, hogy előadják a Passiót. A
férfi, aki a Krisztust alakította, zihálva vitte a keresztet, majd eljátszották,
hogy keresztre feszítik, és piros festéket öntöttek kezére és lábára, ekképp
utánozván a kiömlő vért. Mikor szívet szakasztóan felkiáltott, »Éli, éli, lamá
szabaktáni!«, szememből patakzott a könny. A férfiak sóhajtoztak és jajongtak;
az előadás véget ért. Azután a színész eljött a házunkba, és anyám vacsorával
kínálta. Nevetni és tréfálkozni kezdett, és langyos vizet hoztak neki, hogy
lemoshassa magáról a festéket. Kicsi voltam, még nem értettem. »Hát nem
feszítettek keresztre?« ? kérdeztem tőle. Nevetett. »Nem, fiam, nem. Mutatvány
volt, játék? érted? Csak eljátszottam, hogy megfeszítenek.« Elöntött a harag, és
belevörösödtem. »Vagyis csaló vagy!« ? kiáltottam rá. Anyám azonban a térdére
ültetett, és így szólt: »Nyugodj meg, gyermekem, túl fiatal vagy még ahhoz, hogy
megértsd.« De most már felnőttem, Leó testvér, felnőttem, és értem, hogy miről
van szó. Ahelyett, hogy megfeszíttet?nék, egyszerűen csak gondolkodom a
keresztre?feszítésről. Lehetséges, Leó testvér, hogy mi is színészek vagyunk?? ?
Nikosz Kazantzakisz (Lukácsi Huba fordítása) ?Kocziszky Éva korábban már
megjelentetett egy Antifilozófusok című kötetet, a mostani kézirat ennek a
folytatása. Ez a vállalkozás már az első kötetben is izgalmas volt amiatt, hogy
a filozófiát egyfajta belső ellenzékével szembesítette, a dekonstruktív
gondolkodás jeles kortárs alakjaival. E mostani kézirat ennél jóval többre
vállalkozik: többszörös egybefonódásokat mutat be ? stílszerűen kiazmusoknak is
mondhatnánk őket: a filozófia és ellenzéke szál természetesen megmarad, de
hozzájön a történeti és a kortárs filozófia egybefonása, a hívőé és a nem hívőé
vagy eretneké, a szövegé és a képé, s végül a legfontosabb: a Bibliáé. Nagyon
személyes a vállalkozás, a szer?ző programszerűen elveti a hiánytalanságra s
konzisztens zártságra törekvő rendszer gondolatát, amelyet inadekvátnak tekint
az utóbbi kétezer év végére kialakult emberi szituációnk megragadására. Részben
ez teszi kortársunkká a korábbi gondolkodók közül választott példáit:
Augustinust, Assisi Ferencet, Hamannt. Mint akár az itt idézett két szent
nevének írásmódjából is kitűnik, Kocziszky nem kapcsolódik valamilyen egyházi
perspektívához. Elveti a dogmatikai szisztematikusság célkitűzését éppen úgy,
mint a rendszeres filozófiáét, rokon értelemben dogmatikusnak tekintve őket. A
legkülönbözőbb válságoktól szabdalt emberi valóságunkat nem lehet befogni ilyen
rendszerességgel, ami óhatatlanul valamilyen rendszertörekvést igyekszik
beleolvasni a Könyvek könyvébe is ahelyett, hogy a maga paradoxonjaival,
ellentmondásoktól sem visszariadó mivoltában igyekezne megérteni. Ez utóbbi
törekvés az, amit a szerző felvállal egyrészt a szövegekben, másrészt a képek
kiválasztásával már magában is, de ezt felerősítve a képek nyomán írt bibliai
reflexiók révén.? ? Prof. dr. Boros Gábor Kocziszky Éva az irodalomtudomány
professzora, magyar?német?ógörög sza?kos képzettséggel. Számos magyar és
kül?földi felsőoktatási intézményben tanított (Szegedi Tudományegyetem;
Veszprémi Egyetem; Freie Universität Berlin; Université de Lorraine, Metz),
jelenleg a Színház- és Filmművészeti Egyetem professzora. Fő kutatási területe a
dráma- és költészettörténet mellett az antik kultúra kortárs jelenléte, illetve
a kereszténységre vagy alapszövegére, a Bibliára irányuló gondolkodói és művészi
aktusok vizsgálata. A kötet adatai: Kötés: puhatáblás Megjelenés éve: 2024
Terjedelem: 236 oldal

Adatlap
Ár: | 3.140 Ft |
A hirdető: | Kereskedőtől |
Értékesítés típusa: | Eladó |
Feladás dátuma: | 2025.03.28 |
Eddig megtekintették 8 alkalommal |
A hirdető adatai

Könyv kereső rovaton belül a(z) "ANTIFILOZÓFUSOK II." című hirdetést látja. (fent)