Szerző: Tóth Gábor Gondolat Kiadó, 2020 A heideggeri Kant-értelmezés filozófia-
és eszmetörténeti vizsgálata közben szükségképpen felvetődő központi kérdés?:
mivel magyarázható, hogy egy olyan filozófusra, aki a filozófiatörténet egészére
a módszeres kritika és a destrukció nézőpontjából tekintett, ilyen alapvető
hatást gyakorolt egy időben viszonylag távol eső, továbbá alapvetően eltérő
módszertani alapokra támaszkodó gondolati rendszer? Álláspontunk szerint Martin
Heidegger Kant-értelmezése esetében éppen a fent említett körülmény áll fenn.
Azt mindenesetre igazoltan állíthatjuk, hogy Kant transzcendentálfilozófiai
?építménye? a problémafelvetés eredetiségére, a gondolati tartalmát illető
önállóságra, következetességére, egzaktságára tekintettel a nyugati
eszmetörténet egyik legmeghatározóbb fejleményeként tartható számon. Heidegger
Kant-képe az ember specifikus ontológiai határozmányának bizonyítéka. A végesség
kettős rétegével kerülünk itt szembe. Egyfelől a heideggeri gondolkodást
megalapozó alapprincípium, másfelől az emberi lény valamennyi lehetséges
attitűdjét és tevékenységét vezérlő és meghatározó feltétel, melynek hiányában a
filozófia saját cél, feladat és rendeltetetés nélküli volna. Mindaddig, amíg az
ember öneszmélése lehetővé teszi filozófiai kérdések megfogalmazását, a végesség
és a vele összekapcsolódó, az emberi létmód lényegét érintő kétségek és
problémák a gondolati erőfeszítések elsőrendű terepét jelentik majd. A kötet
adatai: Kötés: kartonált Megjelenés éve: 2020 Terjedelem: 220 oldal